A több mint 2500 tonna vízkiszorítású Type B2-es tengeralattjárók a korábbi B1 típus javított, továbbfejlesztett változatai voltak. Bár ezek az egységek valamivel nagyobbak voltak elődjüknél, ennek ellenére rendkívüli módon hasonlítottak azokra mind teljesít- ményben, mind kinézetben. Az osztály összes hajója – csakúgy, mint az előd – képes volt egy Yokosuka E14Y repülőgép hordozására és indítására, mivel fedélzetükön hangárral és katapulttal is rendelkeztek. Eredetileg összesen 8 ilyen típusú hajó megépítését tervezték, de az utolsó két egységet törölték a tervből.

1944 során több egységnek a hangárját eltávolították, és speciális rögzítési pontokat alakítottak ki a fedélzeten, melyek alkalmassá tették a búvárnaszádokat a Kainten típusú, emberi vezérlésű torpedók hordozására. Az első átépítés után a tengeralattjárók négy Kaitent tudtak a cél közelébe juttatni, később további rögzítési pontokat alakítottak ki, melyek újabb két Kaiten hordozását tették lehetővé (Type B3)

A megépült hat tengeralattjáró közül egyik sem élte túl a háborút, valamennyi elpusztult a harcok folyamán. Az I-40-et 1943. november 25-én süllyesztette el az USS Radford romboló Makin mellett, az I-41-t 1944. november 18-án semmisítették meg az USS Anzió kísérő-hordozó repülőgépei és romboló-kísérete, az I-42-t 1944. március 23-án az USS Tunny tengeralattjáró torpedózta meg Palau mellett, míg 1944. február 15-én az USS Aspro tengeralattjáró az I-43-t semmisítette meg 280 mérföldre Guamtól keletre. Az I-44-et 1945. április 29-én amerikai repülőgépek süllyesztették el. Az I-45 1944. október 29-én semmisült meg Surigaotól keletre.

Technikai adatok

* Ismertebb tengeralattjárók listája *