A IIB osztályú hajókat a Kriegsmarine haditengerészei az egyáltalán nem hízelgő "fa- törzs-kenu" névvel illették, mivel az egységek kis méretüknél fogva igen csak instabilak voltak, és rémisztően billegtek a felszínen. A típus egyenes leszármazottja volt az I. világ- háború során alkalmazott UB.II osztálynak, amelyet partmenti járőrfeladatokra terveztek. 1940-ben ezek a hajók már igencsak elavultnak számítottak. A későbbi fejlesztések során a mérnökök megpróbálták növelni a hajó stabilitását, ezért részlegesen átépítették a tör- zset, és nagyobb üzemanyagtartályt építettek be a hatótávolság növelése érdekében.

1940 és 1941 között az admiralitás fokozatosan kivonta az osztályhoz tartozó egységeket a járőrszolgálatból, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy azok nem képesek felvenni a harcot a brit rombolókkal.

Az osztály különböző változataiból összesen 50 példány épült, amelyek közül hat darabot – például az U-23-at – 1941 nyarán a német haditengerészet hosszú dunai úton szétsze- relve átszállíttatott a Fekete-tengerhez és a román hadsereg kötelékébe utalt át.

Technikai adatok

* Ismertebb tengeralattjárók listája *