Eredetileg Franciaország és az Egyesült Királyság által megvásárolt DB-7-esnek, illetve Bostonnak nevezett könnyű bombázógép amerikai változata volt. Az amerikaiak 1939 júniusában rendeltek 63 darab A-20-ast – ebből alakították ki a P-70 éjszakai vadászgépet – és az 1941-ben szolgálatba állított 143 darab A-20A-t, feltöltős és normál szívótérnyo- mású motorokkal. Ezt követte a DB-7A-nak megfelelő A-20B 999 gépes sorozata; majd 948 darab A-20C, brit felszereléssel és 17 gépes sorozat az A-20E-ből, az A-20A-nak az A-20B motorjaival felszerelt változatából. 

2850 darabot gyártottak az A-20G támadó-bombázó repülőgépből, nem üvegezett orral és lényegesen megerősített, előretüzelő fegyverzettel. A 412 darab A-20H repülőgépnek erősebb motorja volt. 450 készült el az A-20G-ből fejlesztett A-20J-ből, illetve 413 darab az A-20H módosításából, az A-20K-ból; mindkét altípus rácskeret nélkül üvegezett orral. A sokoldalú gépet a II. világháború folyamán valamennyi szövetséges hatalom légiereje használta, harcászati bombázó, alacsonyan támadó, felderítő és éjszakai vadászként. A kétmotoros, hagyományos vonalvezetésű, középszárnyas, orrkerekes közepes bombázó különböző változataiból 1938 és 1944 között 7385 darabb készült, ebből 3125-öt a Szovjet- uniónak szállítottak, ahol frontbombázóként vetették be őket.

TECHNIKAI ADATOK (A-20G)

• Hossz: 14,63 m 
• Magasság: 5,36 m
• Fesztávolság: 18,69 m
• Hatótáv: 3382 km 
• Személyzet: 3 fő
• Csúcsmagasság: 7225 m
• Szerkezeti tömeg: 7708 kg  (szokásos felszállótömeg: 10 964 kg)
• Csúcssebesség: 546 km/ó, emelkedőképesség 3050 m-re 8 p 48 mp alatt
• Fegyverzet: hat 0,5 hüvelykes mereven beépített előretüzelő géppuska, két 0,5 hüvelykes forgatható géppuska a törzs tetején lévő toronyban, egy 0,5 hüvelykes géppuska a törzs alatti állásban és 1814 kg-os bombateher
• Hajtómű: két 1700 Le-s Wright R-2600-23 típusú, 14 hengeres, kétsoros csillagmotor