Mivel a Pz.Kpfw. I-est csak ideiglenes megoldásnak szánta a német hadvezetés és a len- gyelországi hadjárat során is gyengén szerepelt, ezért megkezdték fokozatos kivonását a hadrendből. Az így felszabaduló nagyszámú harckocsi alvázat pazarlás lett volna kiselej- tezni, tehát megpróbáltak alternatív…

A Wehrmachtban már a háború kezdete óta igény volt egy fürge, mélységi felderítést végző harckocsira. E célra a német könnyű harckocsik kis sebességük miatt nem voltak alkalmasak. Az 1940-es kiírás szerint egy ilyen felderítő harckocsinak teljesítenie kellett: 12-13 tonnás súly mellett minimum 50…

A Pz.Kpfw. II utolsó, és egyben legkifinomultabb változatát a Panzerspähwagen II Ausf. L Luchs-t 1943-ban fejlesztették ki. Ebben a járműben ötvözték a korábbi modellekkel szerzett tapasztalatokat. A Luchs (Hiúz) átlapolt futóműveinek és 180 lóerős motorjának köszönhetően rendkívüli mozgékonysággal…

1938-ban a német mérnökök egy újfajta futómű elrendezéssel próbálták a Pz.Kpfw II típus sebességét és mozgékonyságát növelni. Az addigi 5 helyett 4 nagyobb átmérőjű futógörgővel szerelték fel a típust. A cél az volt, hogy egy gyors felderítő páncélost fej- lesszenek ki a lovassági- és a könnyű…

A Pz.Kpfw II. harckocsi 1941-re elavult, a típus gyártósora azonban ezt követően is ren- delkezésre állt. Ezért hogy ne pazarolják a meglévő erőforrásokat, az a döntés született, hogy a típus alvázát átépítik páncélvadásszá, amellyel a keleti fronton kialakuló szovjet harckocsifölényt kívánták…

A Szovjetunió elleni támadást követően rövidesen kiderült, hogy a német haderő nem rendelkezik elég hatékony páncéltörő fegyverrel: a T-34-es és KV-1-es szovjet tankok homlokpáncélja túl erősnek bizonyult. (Afrikában a brit Matilda II-esek jelentettek hasonló kihívást.) Mivel az is kívánatossá vált,…

Az SdKfz. 7/1-es (2 cm Flakvierling 38 auf Selbstfahrlafette) egy szabványos nyolctonnás féllánctalpas vontató, melynek platójára egy teljesen körbe forgatható 20 mm-es Flak- vierling 38 légvédelmi gépágyú került. A löveg irányzási korlátja függőlegesen -10 és +100 fok között volt, míg vízszintesen…

A német szárazföldi alakulatok légvédelmének igen hatékony eszköze volt a 20 mm-es Flakvierling 38 légvédelmi gépágyú, amely a FlaK 38 javított, megnövelt tűzerejű, négy- csövű változata. Gyakorlatilag nem volt más, mint négy szabvány FlaK 38-as egy állványzatra építve. Az 1509 kg tömegű négy…

A német szárazföldi alakulatok légvédelmének hatékony eszköze volt a 20 mm-es FlaK 30 és Flak 38 légvédelmi gépágyú. A változattól függően 410-480 kg tömegű gépágyú a kis magasságon támadó légi célok elleni tevékenység mellett hatásosnak bizonyult az élőerő és a könnyű páncélozott célok elleni…

Az előd-típus, a FlaK 18 hiányosságai egy továbbfejlesztett 8,8 cm-es légvédelmi löveg megalkotására késztette a Krupp mérnökeit. Ennek a fejlesztő munkának lett az ered- ménye a 8,8 cm FlaK 36 jelzésű löveg, amely 1937-ben állt rendszerbe a Wehrmacht különböző alakulatainál. Az új légvédelmi…