Avro Manchester közepes bombázó [258.]

2020. augusztus 10. - Habitus

Az 1930-as években a RAF Bombázó Parancsnokságának szüksége volt korszerű közepes bombázókra. A RAF egy kétmotoros nehézbombázót várt, amely olcsóbb, mint a lehetséges négymotorosok. A gépet Manchesternek nevezték el. Prototípusa 1939. július 25-én emelkedett először a magasba. Az első éles bevetésre pedig 1941. február 24-én került sor.

avro_manch0.jpg

Tovább

Pár szó Harris bombázóhadjáratáról [257.]

Nagy-Britannia 1942-re egy hatalmas bombázóhadjáratot készített elő Németország ellen, és Sir Arthur Harris, aki nemsokára a brit bombázóparancsnokság élére került, meggyőződéssel hitte, hogy a bombázás, ha kellő méretű, önmagában elég a háború megnyeréséhez.

strat_bomb0_1.jpg

Tovább

Történet - "Újra lebombáztam volna Drezdát" [256.]

2013 elején került elő egy 36 éve elveszettnek hitt interjú, amelyben a  brit Bomber Command parancsnoka, Sir Arthur ‘Bomber’ Harris repülőmarsall le kívánt számolni azzal a mítosszal, hogy a város lebombázásának ötlete az ő fejéből pattant volna ki. „Szolgálatom első napjától az utolsóig parancsokat teljesítettem” – közölte Harris, akit mikor arról faggatták, hogy miért rendelte el a városok lebombázását, azt mondta, hogy a vezetés rájött, a fegyverek nem elég pontosak, és nincs elég célpont sem, amit támadni lehetett volna.

nemeto_bomb1-4.jpg

A Németország elleni könyörtelen légitámadások miatt Arthur "Bombázó" Harris
a „mészáros" gúnynevet is megkapta

Tovább

A skandináv országok 1944/45-ben [255.]

A skandináv országok igen eltérő szerepet játszottak a második világháborúban. Politikai berendezkedésüktől függetlenül a háború végén megsokszorozták erőfeszítéseiket, hogy biztosítsák szuverenitásukat. Svédországnak sikerült megőriznie semlegességét.

skandinav0.jpg

Tovább

Rablott műkincsek nyomában [254.]

A III. Birodalom urai sajátosan viszonyultak a művészethez. Hitler hatalomra kerülése után a művészet az ideológiai eszközévé, egyúttal fontos devizaforrássá is vált; szívesen hoztak létre saját gyűjteményt — leggyakrabban magánkollekciók kifosztásával — olyan alkotásokból, amelyek megfeleltek az „uralkodó faj" kulturális doktrínájának. A többi művet a háború folytatásához szükséges anyagi eszközök biztosítására hasznosították.

mualkotasok0.jpg

Tovább

A nürnbergi per [253.]

Az Egyesült Államok főügyésze, Robert Jackson 1945. november 20-án nyitotta meg a náci vezetők perét a nürnbergi Igazságügyi Palotában. A III. Birodalom huszonkét vezetője fölötti ítélkezés 315 napig tartott; az észak-bajorországi város, a nemzetiszocializmus bölcsője egyben bukása színterévé és jelképévé is vált. A nürnbergi, és a többi per pontot tett a náci vezetők tevékenységére, és jelképesen is igazságot szolgáltatott a hitlerizmus áldozataink.

nurnberg0.jpg

Tovább

Nürnberg előtt [252.]

A második világháborút totális háborúként hirdették meg. Egész népeket mozgósítottak, a következményeit pedig kivétel nélkül mindenki elszenvedte. A világ már a háború legelső napjaiban megismerte a városok és polgári létesítmények elleni bombatámadások, tüzérségi tűz, városok és falvak felgyújtásának, a foglyok és a lakosság legyilkolásának borzalmait.

drezda1.jpg

Tovább

Ki kicsoda - Douglas MacArthur (1880-1964) [251.]

macarthur1.jpgAz Arkansas állambeli Little Rock támaszpontján látta meg a napvilágot. Tábornok apja nyomdokaiba lépve 1903-ban évfolyamelsőként végzett a West Point-i katonai akadémián. A következő tíz évben a mérnöki hadtestnél szolgált a világ különböző pontjain. Ami- kor 1917-ben az Egyesült Államok belépett az első világháborúba, a Nemzeti Gárda tagjaiból alakult Szivárvány Hadosztály vezérkari főnökeként küldték a francia frontra.

1918 elején három nagy offenzívában vett részt, meg is sebesült, és az expedíciós erők legfiatalabb tábor- nokává léptették elő. A háború után a West Point-i Akadémia főintendánsaként reformokat vezetett be, majd a Fülöp-szigeteki amerikai erők parancsnoka lett. 1930-ban megkapta a négycsillagos tábornoki rangot, és a hadsereg vezérkari főnöke lett.

Tovább

Ki kicsoda - Jamamoto Isoroku (1884-1943) [250.]

jamamoto.jpgA japán haditengerészet II. világháború előtti és alatti legmeghatározóbb parancsnoka – akinek nevéhez egyaránt fűződnek hatalmas sikerek és súlyos vereségek is – 1884. április 4-én született Nagaokában, Takano Isoroku néven. Apja – egy alacsonyabb rangú szamuráj – iskolamesterként dolgozott. (1916-ban adoptálta a szintén szamuráj Jamamoto-család, ekkor vette fel a családnevüket. Japánban általános gyakorlat volt, hogy azok a szamu- ráj családok, melyeknek nem voltak fiaik, fiatal férfiakat fogadtak örökbe a családnév, a rang továbbvitelére.)

A nagaokai középiskolában harcművészeteket tanult, egy amerikai misszionárius segítségével pedig elsa- játította az angol nyelvet; majd 1901-ben jelentkezett a birodalmi haditengerészet akadémiájára.

Tovább

Ki kicsoda - Tojo Hideki (1884-1948) [249.]

tojo_hideki.jpgTojo Hideki (más átírással Tódzsó) 1884. december 30-án Tokió közelében született egy katonacsalád gyermekeként. Apja példáját követve ő is ezt a pályát választotta; felvételizett a császári kadétiskolába, ahol kiemelkedő eredménnyel végzett, így az 1910-es évek elején vezérkari tiszti képzésre jelentkezhetett.

Az I. világháború idején kapitányként szolgált a Japán Császári Hadseregben, 1919-től pedig – mint katonai attasét – Svájcba, majd Németországba vezényelték. Hazatérése után gyorsan emelkedett a ranglétrán, 1924-ben őrnagy, 1928-ban ezredes, öt évvel később pedig már tábornok. 1935-ben kinevezték a Kínában állomásozó Kvantung-hadsereg rendfenntartó egy- ségeinek parancsnokává, majd 1937-ben a vezérkari főnökének. Így a Kína északi részén végrehajtott had- műveletek az ő felügyelete alatt zajlottak.

Tovább