A II. világháború fegyverei, járművei

Casablancai konferencia 1943. [146.]

2019. március 15. - Habitus

1943-ban végre megmozdultak a szövetséges nagyhatalmak, az év Roosevelt és Churchill casablancai találkozójával kezdődött. Ez volt az első alkalom, hogy amerikai elnök elhagyta Amerika földjét, illetve parti vizeit azóta, hogy Woodrow Wilson részt vett az 1919-es párizsi békekonferencián. Roosevelt alig várta, hogy Sztálinon gyakorolhassa személyes varázsát, Churchill pedig eltökélten meg akarta őrizni pozícióját a nagyhatalmak sorában.

casablanca1943sz1.jpg

Tovább

Ki kicsoda - Friedrich Paulus (1890-1957) [145.]

friedrich_paulus.jpgFriedrich Wilhelm Ernst Paulus a Hessen tartomány- ban lévő Guxhagenben született, 1890. szeptember 23-án. Az alsó-szászországi Kassel gimnáziumában érettségizett. Mivel polgári származása miatt nem lehetett a császári haditengerészet tisztje, a marbur- gi egyetem jogi fakultására iratkozott be. Egy félév után otthagyta az egyetemet, Badenbe ment és belépett a 111. gyalogezredbe, ahol előbb kadétként szolgált, majd 1911-ben hadnaggyá nevezték ki. Egy évvel később feleségül vette a román származású Elena Rosetti-Solescut, egyik tiszttársának nővérét; házasságukból három gyermek született.

A világháború kitörése Freiburgban érte; ezrede – a 7. hadsereg részeként – már az első napokban össze- csapott a franciákkal, akik betörtek Elzászba.

Tovább

Ki kicsoda - Vaszilij Csujkov (1900-1982) [144.]

csujkov3.jpgVaszilij Ivanovics Csujkov 1900. február 12-én a Moszkvához közeli Szerebrijannyije Prudiban szüle- tett, orosz parasztcsalád nyolcadik gyermekeként. Édesapja – Ivan – kiváló birkózó hírében állt, édes- anyja – Elizaveta – pedig a helyi ortodox egyház oszlopos tagjának számított. Alig tizenkét évesen otthagyta az iskolát, és egy szentpétervári gyárban kezdett el dolgozni, szerelősegédként. 1918 őszén beállt a Vörös Hadseregbe.

A sors különös fintoraként a tűzkeresztségen 1918-ban Caricinnél esett át – annál a városnál, amely később a Sztálingrád nevet kapta. 1919-ben belépett a kommunista pártba és ezredparancsnoki beosztást kapott. 1920-ban előbb Tuhacsevszkij parancsnok- sága alatt Szibériában Kolcsak seregei ellen harcolt, majd az orosz-lengyel háborúban.

Tovább

Sztálingrádi csata 2. - A vég, 1943. [143.]

1942. november elejére a Barents-tengertől a Kaukázusig terjedő szovjet-német front, néhány kisebb arcvonalszakasz kivételével, megmerevedett, majd 1942/43 telén fordulat következett be a II. világháború menetében. A Volgánál és a nagy Don-kanyarban a Vörös Hadsereg véres csatát kényszerített a Wehrmachtra; Sztálingrád a német főparancsnokság akarata ellenére mindent elnyelő katlanná vált. Paulus tábornok nem érte el célját, a szovjet csapatokat nem sikerült beleszorítania a Volgába.

sztalingrad2map1.jpg

Tovább

Sztálingrádi csata 1. - A kezdet, 1942. [142.]

A harkovi csatát és Szevasztopol elestét követően a nyári nagy német offenzíva (Fall Blau), a "mindent eldöntő támadás" Sztálingrád és a Kaukázus ellen június 28-án indult meg. A német hadvezetés 1942. július közepére a Kaukázus és a Don-vidék elfoglalására a keleti hadszínté- ren levő erőinek harmadát, 75 hadosztályt vonultatott fel. A hadjárat során 1942 novemberéig még újabb 35 hadosztályt irányított ide. A szárazföldi csapatokat több mint 1200 géppel a 4. légiflotta támogatta.  A fő támadás 1942. július 12-én kezdődött: a "B" hadseregcsoport von Bock vezértábornagy parancsnoksága alatt a Don mentén támadott.

sztalingrad1_map.jpg

Tovább

Krím és Szevasztopol 1942 nyaráig [141.]

Miközben – pontosabban, mielőtt – elkezdődött volna a szovjet vereséggel végződő második harkovi csata, délen is súlyos harcok folytak; a német offenzíva még 1941 szeptemberében elérte a Krím-félszigetet. A német 11. hadsereg és a román 3. hadsereg Erich von Manstein parancsnoksága alatt szeptember 24-én kezdte meg támadását a félsziget bejárata, a pere- kopi földszoros ellen, melyet összesen 235 ezer katonával a szovjet önálló 1. Tengermelléki Hadsereg (I. J. Petrov vezérőrnagy), az önálló 51. hadsereg (F. I. Kuznyecov vezérezredes) és a Fekete-tengeri Flotta védett.

barbarossa-map2.jpg

Tovább

Harkovi csata, 1942 májusa [140.]

És akkor most vissza a keleti hadszíntérre. Az 1941/42 telén lezajlott szovjet ellentámadás egyszer és mindenkorra megmentette Moszkvát, de nem érte el a remélt eredményeket. A magára talált Wehrmacht szívós ellenállása következtében 1942 tavaszára teljesen kifulladt, a németeknek pedig sikerült stabilizálni a frontvonalat.

harkov_map1942.jpg

Tovább

K5(E) Leopold 28 cm-es vasúti ágyú [139.]

A második világháború harcászati szempontból legnagyobb jelentőségű vasúti ágyújának, a 28 cm-es K5(E) Leopoldnak tervezése 1934-ben kezdődött meg a Krupp Műveknél. A tervezése során, az első világháborúban jól szerepelt, 21 cm-es Kövér Berta-val* szerzett tapasztalatok jelentették a kiindulási pontot. Elsődleges feladat a fegyver mozgékonyságának fokozása, a tűzerő és a lőtávolság növelése volt. A K5(E) kifejlesztése két évet vett igénybe, a kipróbálása 1936-ban kezdődött meg az első példányok pedig 1940 végén kerültek ki a csapatokhoz.

k5-sz1.jpg

Tovább

80 cm Dora/Schwerer Gustav vasúti ágyú [138.]

Két éve, első posztként írtunk a 600 mm-es Gerät 040 Karl önjáró mozsárágyúról. Most ejtsünk pár szót a német vasúti tüzérségről is: kezdjük talán a II. világháború során alkalmazott ágyúk legnagyobbikával a 80 cm kaliberű Dora (Schwerer Gustav vagy Gustav Gerät) vasúti ágyúval. És ezzel együtt rögtön bele is botlottunk egy problémába: több forrás szerint két ilyen fegyvert építettek a németek*. Más forrás szerint viszont csak egyet, a Dora-t, és ezt a katonák neveztek el Schwerer Gustavnak, azaz Nehéz Gusztávnak.

80cm-dora3sz.jpg

Tovább

Ki kicsoda - Szemjon Tyimosenko (1895-1970) [137.]

tyimosenko1940.jpgSzemjon Konsztantyinovics Tyimosenko egy ukrán parasztcsaládban született, a dél-besszarábiai Fur- manivka faluban. 1915-ben besorozták a cári seregbe és a frontra küldték, ahol a lovasság kötelékében harcolt. Az 1917-es oroszországi forradalom kitörése után a bolsevikokhoz csatlakozott; 1918-ban tagja lett az újonnan felállított Vörös Hadseregnek, majd 1919-ben a kommunista pártnak.

A polgárháború alatt a lovasságnál parancsnok, több fronton is harcolt. A legjelentősebb ütközet, amiben részt vett a caricini-csata volt (Caricin később a Sztá - lingrád nevet kapta), itt ismerkedett meg – csakúgy mint Vorosilov – és barátkozott össze Sztálinnal. Ez magyarázza fényes pályafutását, amely Sztálin hata- lomra jutása után indult el.

Tovább
süti beállítások módosítása