A II. világháború fegyverei, járművei

Hannibal-hadművelet, 1945. január-május [460.]

2025. április 25. - Habitus

A német haditengerészet 1945 januárja és májusa között csaknem kétmillió lakost mentett ki a balti területekről az előretörő szovjet csapatok elől, és szállított át hajókon nyugatra. Ez volt a világtörténelem legnagyobb tengeri evakuációja, és bár az életmentő művelet összességében sikeresnek volt mondható, sok ezer menekülő nem érte el úticélját — a történelem legnagyobb tengeri katasztrófája is ekkor történt.

hannibal0.jpg

1944/45 fordulóján a szovjet csapatok előretörése miatt németek százezrei menekültek Poroszországból nyugat felé. A keleti front összeomlott, a szovjetek elérték az Oderát, a Balti-tenger partvidékét, és német katonák, civilek százezreit vágták el Kelet-Poroszor- szágban, a Kurland-félszigeten (ma: Lettország) és Danzig körül. 1945. január 21-én Dönitz tengernagy elrendelte a Hannibál fedőnevű Rettungsaktiont (mentőakciót); minden rendelkezésre álló német hajónak mentenie kellett mindazt, amit lehetett.

donitz1945.jpg

Dönitz utasította Conrad Engelhardt ellentengernagyot, a Kriegsmarine szállítási szolgá- latának vezetőjét, hogy indítsa meg az akciót, csakhogy a Kriegsmarine bevethető hajói 1945-re már alaposan elhasználódtak és súlyos üzemanyaghiánytól szenvedtek. A keres- kedelmi hajózás még rosszabb állapotban volt, a nagy utasszállító hajók, amelyeken az evakuáció sikere múlt, a háború kezdete óta alig futottak ki a tengerre.

nemet_exodus06.jpg

A Vörös Hadsereg elől menekülő civilek.

A Hannibál-hadművelet végrehajtásához Engelhardtnak 13 nagy óceánjáró, 25 közepes méretű teherhajó és több száz kisebb kereskedelmi hajó állt rendelkezésére, beleértve a part mentén közlekedő kisebb hajókat, bárkákat és halászhajókat is. Parancsnoksága alá kerültek a Kriegsmarine megmaradt hadihajói, többek között a Prinz Eugen és az Admiral Hipper nehézcirkálók, a „zsebcsatahajók”, az Admiral Scheer és a Lützow, pár romboló és torpedónaszád, aknaszedő hajók, valamint számtalan kisebb kisegítő- és őrhajó. Az első kimenekítésre január 23-án került sor, amikor 3 ezer menekültet szállítottak el biztonság- ban Königsbergből (ma: Kalinyingrád, Oroszország) és Pillauból.

nemet_exodus02.jpg

Az ostromlott Königsbergből menekülők a Hans A. Wedel fedélzetén.

A kísérő hadihajók mindeközben a parton lévő célpontokat lőtték, késleltetve a Vörös Hadsereg előrenyomulását, míg annyi menekültet hajóztak be, amennyit csak tudtak, majd elindultak nyugat felé. Ez 115 napon át folytatódott. Március 8-án azonban már a hajók feléről jelentették, hogy használhatatlanok, ennek ellenére a Hannibál-hadművelet folytatódott. Április 4-ről 5-re virradó éjszaka a német hadihajóknak sikerült kivonniuk a 7. páncéloshadosztály 8 ezer emberét Gotenhafen közelében Oxhöftből (ma: Oksywie, Lengyelország), sőt a felszerelésük jelentős részét is sikerült megmenteni.

hannibal1.jpg

Menekültek a Balti-tengeren.

Májusra már egyértelmű volt, hogy Németországnak vége. Az északi kikötők a brit csapatok kezére kerültek, bár a Kriegsmarine kétségbeesetten próbálta folytatni a hadműveletet bármivel, ami képes volt úszni. Az utolsó evakuálások május 9–10-én zajlottak, amikor a háború már gyakorlatilag véget ért, a Kriegsmarine hajói utolsó fordulójukat tették meg, és Helából még 20 ezer menekültet evakuáltak.

Becslések szerint a Hannibál-hadművelet során összesen több mint kétmillió németet evakuáltak keletről. Nagyjából a kétharmaduk volt civil, és csak a többi katona. (Megj.: ez a szám nem tartalmazza a koncentrációs táborok foglyait; az ezzel kapcsolatos adatok jórészt hiányoznak.) Minden szempontból ez volt a modern történelem legnagyobb, ten- geren lebonyolított evakuációja, amely mellett eltörpül az 1940-es Dinamó-hadművelet, amellyel kilenc nap alatt mintegy 338 ezer embert menekítettek ki Dunkerque-ből.

hannibal2.jpg

Menekültek behajózása Pillauban.

A Hannibál-hadművelet során csaknem 1000 hajót használtak fel, amiből 245 süllyedt el, és 33 ezer menekülőt, illetve tengerészt vittek magukkal a hullámsírba.

*

A hadművelet rendkívül veszélyes volta már a kezdeti veszteségekben megmutatkozott, ami a történelem legnagyobb tengeri katasztrófájának bizonyult. Január 30-án az 1500 utasra és 500 főnyi személyzetre tervezett korábbi üdülőhajó, a Wilhelm Gustloff elhagy- ta Gotenhafent és nyugatra tartott. A 26 ezer tonnás hajó elsősorban menekültekkel volt telezsúfolva. A Wilhelm Gustloff lassan haladt, kímélte a rossz állapotban lévő motorjait, és csak két kísérője volt. Éjszaka az S-13 jelű szovjet tengeralattjáró észlelte a kivilágított hajót, és három torpedóval elsüllyesztette azt. Az oldalára dőlő óceánjáróból csak 1239 embert tudtak kimenteni, több mint 9 ezren a jeges vízbe vesztek.

gustloff.jpg

Wilhelm Gustloff egy háború előtti képen.

A Wilhelm Gustloff az elsüllyesztett négy nagyobb hajó egyike volt. Alig másfél héttel később, 1945. február 10. éjszakáján az S-13-as elsüllyesztette a 14 660 tonnás General von Steuben kórházhajót is, az ezen tartózkodó 5 ezer menekültből alig 600 főt tudtak kimenteni. Február 16-án éjjel, pár perccel éjfél előtt egy másik szovjet tengeralattjáró a gdanski-öbölben a Goya menekültszállító hajót torpedózta meg. A torpedótalálat után hét perccel a Goya elsüllyedt, a fedélzetén lévő, több mint 6000 ember pedig megfulladt vagy megfagyott a jéghideg vízben; az áldozatok pontos száma valószínűleg sohasem fog kiderülni. A hajó utasai közül mindössze 165-en élték túl a katasztrófát.

hannibal4.jpg

Az egyik legszörnyűbb tragédia 1945. május 3-án — három nappal Hitler öngyilkossága után, pár nappal a kapituláció előtt — történt, amikor a brit Királyi Légierő gépei megtá- madták a Cap Arcona nevű hajót (korábban menekülteket szállított keletről) Lübecktől északra, ami kigyulladt és elsüllyedt. A hajó 5 ezer, a koncentrációs táborokból evakuált foglyot szállított, akiknek nagy része az életét vesztette. A kevés túlélőt az őrök verték agyon.

A bejegyzés trackback címe:

https://2vilaghaborufegyverei.blog.hu/api/trackback/id/tr6418846560

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Habitus 2025.04.26. 09:43:30

Hát igen, Alexandr Ivanovics Marineszko, az S-13-as parancsnoka – 1990-ben posztumusz kapta meg a Szovjetunió Hőse kitüntetést a Gustloff és a Steuben elsüllyesztéséért – Gorbacsovtól. Merthogy a két menekültszállító-hajó elsüllyesztésével ő lett a legeredményesebb szovjet tengeralattjáró-parancsnok – megközelítőleg 15 ezer halott árán… Másokat az ilyen „siker” után háborús bűntettel vádoltak.

Galaric 2025.04.27. 10:26:36

@Habitus: erre hoznál példákat? Olyanról van tudomásom, hogy hajótöröttek megölésért hadbíróság elé állítottak valakit, de hogy egy utasszállítóért amely katonai feladatokra lefoglalt egy állam, na arra nem.
A németek is elsülyesztettek jó néhány óceánjárót a két világháború alatt mégsem vádolták öket háborús büntetekkel.

Habitus 2025.04.27. 15:09:02

• 1940 szeptemberében egy német tengeralattjáró elsüllyesztett egy utasszállítót, 260 ember vesztette életét, köztük 77 gyermek. A kapitányt háborús bűntett vádjával eljárás alá vonták.
• Dönitz admirálist az ún. Laconia-parancsa miatt a Nürnbergi Nemzetközi Hadbíróság bűnösnek mondta ki.
• De lásd még pl. a korábban, az I világháború után lefolytatott Lusitania-vizsgálatot.

gigabursch 2025.04.28. 10:18:34

Az utolsó bekezdésről nem is hallottam.

gigabursch 2025.04.28. 18:15:25

Hajózásban jártas történész ismerősöm a cikk ajánlása után egy másik fórumon tett kritikai megjegyzést, idemásolom forrással együtt:

- - -
( forum.index.hu/Article/viewArticle?a=169502478&t=9011160 )
A CAP ARCONA történetében van pár tévedés. Azon túl is, hogy két másik hajót, a THIELBECK-et és a DEUTSCHLAND-ot is ugyanebben a támadásban pusztítottak el (az ATHENS nevű hajó megmenekült). Egyébként ezen a napon, 1945.05.03-án brit repülők 23 német hajót süllyesztettek el errefelé.

A CAP ARCONA nem süllyedt el, hanem felborult. 1949 táján sodródott ki a partra, 49-50 táján bontoták le. Az áldozatok nagy része, több ezer fő a hajótestben maradt, ez lassította a bontást. A tenger még sokáig mosott ki emberi maradványokat, az utolsót 1971-ben találták.

Nem tudni a blogíró honnan vette azt, hogy a túlélőket az őrök agyonverték. Vajon hol, a parton, miután együtt partra kecmeregtek? Talán összetéveszti az író a stutthofi bárkákon tartózkodó foglyokkal, akik közül miután a bárkák ugyanazon a nap, tehát 45.05.03-án partra sodródtak a helyi Volkssturm 300 főt lelőtt.

Ugyanakkor az feltehető, hogy a CAP ARCONA azon túlélőire, akik vízbe kerültek, lőttek brit repülőkről, német hajókról és a partról is. Ezzel együtt is kb. 350-400 fő a foglyok közül is túlélte a katasztrófát.

Habitus 2025.04.28. 19:01:57

„A Hawker Typhoon típusú vadászbombázók rakétákat, gyújtóbombákat és 20 mm-es gépágyúkat használtak a támadáshoz. Az első támadóhullám után a Cap Arcona felvonta a fehér zászlót, de eredménytelenül. A három hajó 7000-8000 foglyot szállított a neuengammei, stutthofi és mittelbau-dorai koncentrációs táborokból. A foglyok fele orosz és lengyel hadifogoly volt, de a rabok 24 különböző nemzet tagjai voltak, például franciák, dánok és hollandok. Akik túlélték a hajó elsüllyesztését és a brit repülőgépek támadásait, azokat az SS-alakulatok a partról géppuskákkal lőtték, és szinte mindannyiukat meggyilkolták.” . hu.wikipedia.org/wiki/SS_Cap_Arcona

gigabursch 2025.04.28. 19:22:09

@Habitus:
Annak tükrében, hogy a Wiki a hajó kapcsán tettenérhetően hazudik (mily meglepő), a cikk többi tartalmát se fogadom el.
Ilyen szintű véresszajú fröcsögés, ami a cikkben van, minden csak nem a hitelesség vagy annak a látszata ...

Viszont tanulságos.

gigabursch 2025.04.30. 13:01:07

@Habitus:
Köszönöm a cikkeket!

A brit tömeggyilkosság legalább demokratikus...

A két cikket továbbítottam, hogy akkor segítsen feloldani a problémát.

gigabursch 2025.05.05. 18:33:51

@Habitus:
Nem, nem süllyedt el.

forum.index.hu/Article/viewArticle?a=169543911&t=9011160

A többi része is mindkét cikknek tele van agitprop aljassággal.
Persze civilek szétlövése a briteknél egyrészt sose volt szívbaj kérdése, másrészt — ahogy már írtam — demokratikus volt.

A hajó _nem_süllyedt_el_. Pont.

S innentől az egész cikk minden szava hiteltelen.

Amúgy a Naval History jópar ferdítést produkált már, nem ez az első.

Habitus 2025.05.05. 19:12:27

1. Nos, a britek súlyos felelősségét senki nem vitatta - nem véletlenül titkosították az erről szóló jelentéseket.
2. Elsüllyedt - nem elsüllyedt: ami víz aolá került - mégha a sekély vizben is - az szerintünk elsüllyedt. Lásd. még:
"A Cap Arcona súlyos sérüléseket szenvedett, hamar lángba borult majd később oldalára dőlt. A roncs a sekély öbölben borult fel, ezért nem süllyedt el. A víz később az öböl partjára vetette és 1949-ig ott is maradt. Utolsó maradványait felőrölte a tenger vize. Még közel 30 évig bukkantak fel emberi maradványok az öböl partján, az utolsót 1971-ben találták meg."

gigabursch 2025.05.05. 21:51:39

@Habitus:
Ha egy hajózási szakportál nem tud megkülönböztetni hajótörést, felborulást, megfeneklést, lékesedést, elsüllyedést, akkor a ott dolgozók menjenek inkább utcát seperni.

Ugyanis ehhez idehaza se kell akadémiai doktori cím.
süti beállítások módosítása