A németek már az I. világháborúban megtanulták, hogy Nagy-Britanniára úgy mérhetik a legnagyobb csapást, ha megtizedelik kereskedelmi flottáját. Tudta ezt Erich Raeder admirális is, így egyáltalán nem meglepő, hogy a Kriegsmarine vetette be a legtöbb segédcirkálót a világ tengerein. Hadműveleteik — bár csak kiegészítették az elsődleges eszközöket a tonna- háborúban — külön fejezetet alkotnak a világháború történetében.

ORION
1940 júniusában futott ki több mint 18 hónapos portyájára. A Csendes-óceánra a Horn-fok megkerülésével jutott el. Először aknákat rakott le Couvier-szigetnél (Ausztrália) és Aucklandnál (Új-Zéland), majd csatlakozott a KOMET-hez. A Fidzsi-szigetektől a Karolina-szigetekig portyázott, decemberben a Maug-atollra (Mariana-szigetek) vonult vissza. Itt próbálták a motorját megjavítani, és bevárta a Japánból küldött felderítő repülőgépet, amit az elromlott Arado Ar-196 helyett kapott. Ezt követően sikertelenül cirkált az Indiai-óceánon, majd visszatért Franciaországba, ahol tüzérkiképző hajónak használták.

Összesen 510 napos bevetést teljesített. 1944-től részt vett a balti-tengeri szállításokban, majd 1945. május 4-én bombázók süllyesztették el Swindemünde közelében. Hat hajót egyedül (kettőt az Atlanti-óceánon), hetet a KOMET-tel közösen süllyesztett el, négy pedig az általa telepített aknákon semmisült meg.

ATLANTIS
1940 márciusában első hajóként futott ki 622 napos portyájára. Először Fokváros partjainál (Dél-Afrika) telepített aknákat, majd továbbhajózott az Indiai-óceánra. Két fő járőrözési körzetben tevékenykedett: a Mauritius környéki és a Szumátrától nyugatra lévő hajózási útvonalakon. Az egyik elfogott hajó, az AUTOMEDOTN titkos iratokat szál- lított a brit szingapúri csapatokról, amit továbbítottak a japánoknak.

Egy év után az Atlanti-óceán déli részén kezdett járőrözni, de közben az angol cirkálók miatt az óceánok déli részén körbehajózta a földet. 1941. november 21-én éppen az U-126-os tengeralattjárót töltötte fel Ascensiontól keletre, amikor az angol DEVONSHIRE nehézcirkáló 10 000 méterről több sortűzzel elsüllyesztette. Legénységét német és olasz tengeralattjárók juttatták vissza a 2500 mérföldes távolságban lévő franciaországi német támaszpontokra. Összesen 146 000 BRT hajóteret süllyesztett el.

THOR
1940. június elején futott ki tíz hónapos első dél-atlanti portyájára. Járőrözése során há- romszor csapott össze nagyobb, gyorsabb, erősebb (nyolc 152 mm-es ágyúval felszerelt) angol segédcirkálókkal. Kettő, az ALCANTARA és a CAERNARVON CASTLE sérülten vissza- vonult, a harmadik, a VOLTAIRE egyórás harc után elsüllyedt. Tizenegy hajót süllyesztett el, egyet zsákmányolt.

Második bevetését 1941 novemberében Antarktisz közeli járőrözéssel kezdte. Később Brazília és Dél-Afrika között portyázott, ezt követően a Fokváros és Perth közötti hajózási útvonalon tevékenykedett — tőle nyugatra a japán segédcirkálók portyáztak —, innen Kobéba (Japán) hajózott. A kikötőben a mellette horgonyzó UCKERMARK tankeren bekö- vetkezett robbanás miatt a THOR is kiégett. A második bevetésén hét hajót süllyesztett el, hármat zsákmányolt, ezeket Japánba küldte. Összesen 322 napos bevetést teljesített.

PINGUIN
A legsikeresebb segédcirkáló 1940. június közepén futott ki, először a dél-afrikai és az ausztrál kikötők közötti hajóútvonalak mentén portyázott. Aknákat rakott le Melbourne, Sydney, Adelaide (Ausztrália) előtt, majd az Antarktisz partjainál cirkált. 1941 januárjában Bouvet-szigetnél elfogta a norvég bálnavadász-flottát. Három feldolgozó és tizenhárom vadászhajót zsákmányolt, ebből az egyiket ADJUTANT néven felderítésre használta, a többit visszaküldte Franciaországba. A zsákmány (22 000 tonna bálnazsír) Németország margarintermelését egy teljes hétre fedezte.

Rövid dél-atlanti és Kerguélen-szigeti tartózkodás után Szomália partjai előtt portyázott, 1941. május 8-án itt talált rá az angol CORNWALL nehézcirkáló. Az 5000 méterről leadott sortűz eltalálta a fedélzeten lévő aknákat, a robbanést csak 60 német és 25 fogoly élte túl. A PINGUIN tizenhat hajót zsákmányolt, egy tucatnyit elsüllyesztett, négy az általa lerakott aknákon semmisült meg, közel 155 000 BRT szövetséges hajóteret pusztított el.

STIER
1942 májusában utolsó segédcirkálóként tudott áthajózni a csatornán, egy brit torpedó- naszádot kísérői elsüllyesztettek Boulogne-nál. Brazília és Afrika között járőrözött, tőle keletre a MICHEL portyázott. Az amerikai STEPHEN HOPKINS nevű felfegyverzett Liberty-hajó szeptember 7-én visszatüzelt, s 101,6 mm-es ágyújával rommá lőtte a segédcirkálót. És bár a STIER végül elsüllyesztette a teherhajót, önmaga is elsüllyedt. Legénységét a TANNENFELS ellátó hajó vitte haza Franciaországba. Négy hajót süllyesztett el.

KOMET
Első bevetésére 1940 júliusában futott ki a legkisebb hajó, három szovjet jégtörőhajó segítségével a Barents- és a Jeges-tengeren keresztül jutott ki a Csendes-óceánra. Japánban ládákat rakodtak ki róla, majd tovább hajózott a Lamotrek atollhoz, ahol csatlakozott hozzá az ORION és két ellátó hajó. Sikeresen portyáztak együtt, a Nauru-szigeti kikötőt úgy szétlőtték, hogy csak a háború után állították helyre. Ezután az Antarktisz partjainál hajózott, majd Kerguélen-szigetnél csatlakozott hozzá a PINGUIN által elfoglalt ADJUTANT.

Sikertelen indiai-óceáni járőrözés után Wellington előtt (Új-Zéland) az ADJUTANT aknát telepített, majd legénységét a KOMET vette fel. A Galápagos-szigeteknél három hajót süllyesztett el, majd a Horn-fok megkerülésével visszatért Németországba. Három hajót egyedül, hetet az ORIONNAL közösen süllyesztett el. Második bevetésekor 1942. október 7-én a La Manche csatornán történő áthaladás közben elsüllyedt, a németek szerint ágyúlövedékek, az angolok szerint brit gyorsnaszádok (MTB) süllyesztették el. Addig azonban 516 napos bevetést teljesített.

KORMORAN
A leggyorsabb segédcirkálóként 1940 decemberében futott ki az Atlanti-óceánra. Fél évig Brazília és a Zöldfoki-szigetek között portyázott, majd áthajózott az Indiai-óceán észak- keleti részére. Itt három hajót süllyesztett el, majd Ausztrália partjaihoz hajózott aknákat telepíteni.

Az ausztrál SYDNEY könnyűcirkáló feltartóztatta a holland felségjellel hajózó KORMORAN-t, amely 1000 méterről váratlanul az összes ágyújából tűz alá vette a cirkálót. A SYDNEY négy, 152 mm-es lövedéke még eltalálta a KORMORAN-t, de végül az megtorpedózta. A cirkáló elsüllyedt (a szétlőtt mentőcsónakok miatt nem volt túlélő), de a KORMORAN-t is rövidesen elnyelték a hullámok. A túlélőket öt évre internálták Ausztráliában. Tíz teher- hajót süllyesztett el, egyet zsákmányolt.

MICHEL
Első bevetésére 1942 márciusában futott ki a Dél-Amerika és Afrika közötti hajózási útvonalakra. Rövid időre áthajózott a Madagaszkár körüli vizekre, majd ismét visszatért az Atlanti-óceánra. Itt kapta a parancsot, hogy Japánban kössön ki, gond nélkül megér- kezett Kobéba. Útja során tizenöt hajót süllyesztett el.

Második portyázása volt a német segédcirkálók utolsó akciója. Japánból kifutva 1943 májusában Jáva szigeténél jutott ki az Indiai-óceánra, ahol rövidesen két hajót küldött a tengerfenékre. Ausztráliát megkerülve a chilei partokig portyázott, majd a Hawaiitól északra visszaindult Japánba. Honsutól 150 km-re keletre az amerikai TARPON tenger- alattjáró három torpedóval elsüllyesztette, legénységéből 110 főt mentettek ki. Három hajót semmisített meg az utolsó bevetésén.

CORONEL
1943. február 9-én a csatornán való áthajózásakor visszafordult, mert a doveri ágyúk kárt tettek benne, 1943 márciusában légitámadások kényszerítették visszafordulásra. Javítása után előretolt radarállomásnak, ill. vadászirányítónak építették át, az Északi-tengeren is cirkált. A háború végén Poroszországból szállított el csapatokat.

HANSA
A legerősebb tüzérséggel ellátott segédcirkáló. Bevetése az angol légitámadások okozta sérülések miatt tolódott, végül törölték. 1943-tól iskola-, ill. célhajóként szolgált. Követ- kező évtől a balti-tengeri evakuációban vett részt. A háború után a Royal Navy használta.

(Forrás: James R. Duffy: Hitler's Secret Pirate Fleet - The Deadliest Ships of World War II.)