U-48 német tengeralattjáró
Típus | VIIB | |
Vízrebocsátás | 1936. nov. 11. | Germaniawerft, Kiel |
Szolgálatba állítás | 1939. ápr. 22. | Herbert Schultze |
Parancsnok | 39.04. - 40.05. 40.05. - 40.09. 40.09. - 40.12. 40.12. - 41.07. 41.08. - 42.09. 42.09. - 43.10. |
Herbert Schultze korvettkapitány Hans-Rudolf Rösing korvettkapitány Heinrich Bleichrodt korvettkapitány Herbert Schultze korvettkapitány Siegfried Atzinger sorhajóhadnagy Deither Todenhagen sorhajóhadnagy |
Eredmények | 12 bevetésen 52 hajó, összesen 307.935 BRT elsüllyesztve, megrongálva 4 hajó, összesen 25.158 BRT. Konvoj-csata: HX-65 és A, HX-72, HX-79, SC-7 | |
Sorsa |
A tengeralattjárót 1943-ban kivonták a hadrendből, és Neustadtban állomásozott egészen 1945. május 3-ig, amikor saját legénysége elsüllyesztette. |
Az U—48 a második világháború legsikeresebb német tengeralattjárója volt. 12 nagyobb bevetésen vett részt, összesen 325 napot töltve a tengeren. Pályafutása során 52 hajót elsüllyesztett, hármat megrongált. A szövetségeseknek – az elsüllyesztett és megrongált hajókat együtt számolva – 328 ezer 414 bruttó regisztertonna veszteséget okozott. Első parancsnoka Herbert Schultze volt, akit 1939. április 22-én helyeztek át az U—48-ra.
Az U—48 a kieli kikötőben, 1940.
Első bevetésére még augusztus 19-én indult el, melynek során a háború első két hetében három hajót süllyesztett el, köztük a 4869 tonnás angol Firby gőzöst, melynek megtorpe- dózása után Churchillhez intézett egy rádióüzenetet, ebben tudatta a hajó helyzetét, és hogy mentsék ki a legénységet. Ezzel az üzenettel ismertté vált Nagy-Britanniában is.
"cq - cq- cq - transmit to Mr. Churchill. I have sunk the British steamer "Firby". Posit 59.40 North and 13.50 West. Save the crew, if you please. German submarine."
1940 márciusáig 117 687 tonnányi hajóteret süllyesztett el, eredményeiért megkapta a Vaskereszt Lovagkeresztjét, másodikként a tengeralattjáró parancsnokok közül. Október- től decemberig a 7. Tengeralattjáró Flottilla parancsnokhelyettese volt, majd visszatért az U-48 fedélzetére, és még három bevetést teljesített a hajóval. Nyolcadik bevetése után, 1941 júniusában kapta meg a Vaskereszt Lovagkeresztjéhez a Tölgyfalombot is, a legény- ség által "Vaddi"-nak (Papa) nevezett kapitány ezután szárazföldi beosztásba került.
Utóda 1940 májusában Hans Rudolf Rösing lett, aki 1940. szeptember 3-ig irányította a tengeralattjárót. Tőle Heinrich Bleichrodt – a későbbiek folyamán tizennegyedik legered- ményesebb német tengeralattjáró parancsnok – vette át a hajót. Első útja során 51 862 BRT-nyi hajóteret süllyesztett el*; Lorientbe visszatértekor megkapta az első osztályú Vaskeresztet, majd miután a következő bevetésen 42 000 tonnányi ellenséges hajóteret süllyesztett el, október 24-én a Vaskereszt Lovagkeresztjét.
Bleichrodt teljesítményével hozzájárult, hogy az U—48 lehessen a II. világháború leg- eredményesebb német tengeralattjárója, melynek fedélzetén több olyan, utóbb híressé vált parancsnok kezdte tengeralattjárós pályafutását, mint Adolf Cornelius Piening, Otto Ites vagy Reinhardt Suhren.
Bleichrodt később Wolfgang Lüth helyettese lett a 22. Tengeralattjáró Flottillánál Flens- burgban, majd Lüth áthelyezését követően, 1944 nyarán átvette annak parancsnokságát. Itt érte a háború vége; 1945 májusában a bevonuló angol csapatoknak adta át az írányí- tása alatt lévő tengeralattjárókat.
* Heinrich Bleichrodt még első útja során süllyesztette el 1940. szeptember 18-án a City of Benares nevű óceánjáró hajót, melyet a britek kórházhajóvá alakítottak át, ennek a hajónak az elsüllyesztése képezte ellene a fő vádpontot a háborús bűnösségét tárgyaló perben. (A hajó fedélzetén 90 gyermek utazott, akiket Nagy-Britanniából Kanadába vitt a hajó, hogy kimenekítsék őket a német légitámadások elől. Közülük 77-en meghaltak.)
Vissza az ismertebb tengeralattjárók listájához