Az 1938-as volt az első modern 120 mm-es szovjet nehéz aknavető, melyet hadrendbe állítottak, sorozatgyártása 1939-ben kezdődött. A Vörös Hadsereg széleskörűen alkal- mazta a második világháború alatt. A fegyver a majdnem 16 kg tömegű aknagránáttal 5700 m távolságra tüzelhetett.

Tömege 280 kg volt, ami csak korlátozott mértékben tette lehetővé emberi erővel történő mozgatását, de kezelői a különleges tervezésű vontató-alváza miatt szerették, ez lehető- vé tette, hogy egy egyszerű mozdulattal összeakasszák a lövegmozdonnyal. A típusból világháború folyamán több mint 46 000 darabot gyártottak le különféle hadiüzemekben. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy a németek ennek az aknavetőnek a zsákmá- nyolt példányainak "koppintásával" tervezték meg 1941-ben a saját nehéz aknavetőjüket, a 12 cm-es Granatwerfer 42-t.

TECHNIKAI ADATOK

• Űrméret: 120 mm
• Tömeg: 280 kg
• Lövedék súlya: 15,9 kg
• Személyzet: 6 fő
• Maximális lőtávolság: 5700 m
• Lövedék torkolati sebessége: 272 m/s
• Elméleti tűzgyorsaság: 10-12 lövés/perc