1939 márciusában a brit admiralitás kétüléses (később egyesüléses), négy 20 mm-es, szárnyba épített géppuskával ellátott flottavédelmi vadászgépet igényelt. A Blackburn terve jobbnak minősült a Hawker cég elképzelésénél, akik a Typhoon-tervet akarták haditengerészeti célokra átalakítani.

A Firebrandből három prototípus készült, az első 1942 februárjában repült először. Ekkorra viszont már a Supermarine Seafire gépeket fogadták el rendszeresítésre, így a Firebrand terveit torpedóvető/vadászgép típussá változtatták. Az első F.Mk I-es vadász- gépek átalakításához azonban már késő volt, ezért a TF.Mk II-es szériára már csak egyet- len, külső felfüggesztésű torpedó kerülhetett. 12 repülőgép készült el így, a háború utáni változatot Bristol Centaurus csillagmotorokkal gyártották.

TECHNIKAI ADATOK (Firebrand Mk II.)

• Hossz: 11,63 m
• Magasság: 4,06 m
• Fesztávolság: 15,63 m
• Hatótáv: 1239 km
• Személyzet: 1 fő
• Csúcsmagasság: 9100 m
• Szerkezeti tömeg: 5368 kg
• Felszálló tömeg: 6826 kg
• Csúcssebesség: 571 km/h
• Fegyverzet: négy 20 mm-es mereven beépített gépágyú a szárnyban, és 839 kg-os torpedó- vagy bombateher külső megerősítési pontokon 
• Hajtómű: egy 2305 Le-s (1719 kW) Napier Sabre III típusú, 24 hengeres motor