U-576 német tengeralattjáró 

Az 1941 júniusában hadrendbe állított VIIC típusú tengeralattjáró Hans-Dieter Heinicke parancsnoksága alatt 1942. június 16-án St. Nazaire-ből indult el ötödik, egyben utolsó őrjáratára a „Dobpergés” hadművelet során. 1942. július 15-én az észak-karolinai partok közelében felfedezte és megtámadta a Floridából Virginiába tartó KS-520 jelű, hadianya- got és utánpótlást szállító konvojt, amely 19 kereskedelmi hajóból és öt kísérőből állt. Tette ezt annak ellenére, hogy a tengeralattjáró korábban megsérült, és éppen egy hazai kikötő felé tartott. (Heinicke két nappal korábban, 1942. július 13-án küldött rádióüzene- tet a franciaországi parancsnokságnak, hogy sérüléseik és sikertelen küldetésük miatt haza kell térniük Németországba.)

Az U—576-os legénysége

Az U—576 délután négy körül torpedókkal elsüllyesztette a Bluefields teherszállítót és súlyosan megrongált másik két teherhajót. Ekkor a konvojt biztosító két amerikai repü- lőgép bombázni kezdte a felszínen úszó tengeralattjárót, továbbá az egyik felfegyverzett kereskedelmi hajó is tűz alá vette fedélzeti ágyújával. A két Kingfisher mélyvízi bombák- kal támadott, amelyek közül egy közvetlenül a tengeralattjáró fedélzeten robbant, így az U—576-os egész legénységével együtt elsüllyedt.

A tengeralattjáró roncsára – hét évnyi kutatás után – 2014 őszén bukkantak Észak-Karolina állam partjaitól mindössze 48 kilométerre, alig 250 méterre az atlanti temetőként ismertté vált helyszíntől, ahol közel félszáz kereskedelmi hajót süllyesztettek el az U-bootok a második világháború során. Az U—576-os roncsa ma katonai sírhely, nemzetközi védelem alatt áll.

Vissza az ismertebb tengeralattjárók listájához