A 3 tonnás Opel Blitz volt a németek legsikeresebb kísérlete arra, hogy szabványosítsák gépjárműállományukat (az 1930-as évek végén közel 100 különböző típusú gépkocsi állt német szolgálatban, ami óriási logisztikai nehézségeket okozott). A vezetőfülkéje acélból, teste pedig fából készült. A típust számtalan feladatra vették igénybe, mentőautóként ugyanúgy megállta a helyét, mint mozgó javítóműhelyként, vagy parancsnoki járműként.

Hátsótengely-meghajtású normál kivitele mellett négykerékmeghajtású változata is volt, az előbbi az „S”, az utóbbi az „A” (Allrad) jelölést kapta. A típust az összes hadszíntéren bevetették, erős szerkezete, gazdaságos üzeme és könnyű javíthatósága kedveltté tették. Késői gyártású példányai pedig az acéltakarékosság jegyében fából és préselt papírból készült vezetőfülkét kaptak. Gyártása egészen 1944-ig tartott, amikor is a szövetséges csapatok sorra elfoglalták a gyártó üzemeket. A Blitz jól megépített teherautó volt, amely azonban bonyolultsága miatt mostoha körülmények között nem bizonyult kellőképpen megbízhatónak. 1937-1944 között 113 000 készült belőle.

TECHNIKAI ADATOK

• Méretek - hosszúság 6,04 m; szélesség 2,28 m; magasság 2,17 m
• Súly: 3290 kg;
• Személyzet: 1 fő
• Fegyverzet: nincs
• Páncélzat: nincs
• Hatótáv: 410 km
• Motor: egy 70,5 LE-s 6 Opel hengeres benzinmotor
• Teljesítmény: max. sebessége úton 80 km/h