A Nevada-osztály két tagjának építéséhez 1912-ben kezdtek hozzá. A Nevada és testvér- hajója voltak az első "mindent vagy semmit” elven épült csatahajók, mely elvet az első világháború után más haditengerészetek is alkalmazták. Azaz, a létfontosságú területe- ket a lehető legvastagabb páncélzattal látták el, míg a többi rész gyakorlatilag védtelen maradt. 

A USS Nevada és testvérhajója, az USS Oklahoma (BB-37) a dreadnoughtok második generációjához tartozott, és az első, kizárólag olajtüzelésű amerikai csatahajók voltak. Az 1914-ben vízre bocsátott és az I. világháborúban Írország környékén szolgáló Nevada 1941 decemberében súlyos sérüléseket szenvedett Pearl Harborban. Újjáépítése után 1944 júniusában a normandiai partraszállásnál alkalmazott tűztámogató kötelék egyik egységeként szolgált, majd visszatért a Csendes-óceánra, ahol egy kamikaze és a japán parti ütegek megrongálták. 1946 júliusában a Bikini-szigeteknél volt célhajó, és túlélte a kísérleteket. 1948 júliusában Hawaii közelében – mint tüzérségi és repülőgép célhajót – elsüllyesztették.

TECHNIKAI ADATOK

• Vízrebocsátás: 1914
• Vízkiszorítás: 29 065 t (üresen); 31 700 tonna (harckészen)
• Sebesség: 20,2 csomó
• Személyzet: 1374 fő
• Hajtómű: 4 hajócsavar, Curtis-turbina és 12 db Yarrow-kazán - 31 700 shp 
• Hatótávolság: nincs adat
• Méretek: hossz: 177,68 m - szélesség: 32,85 m - merülés: 9 m
• Fegyverzet: 10 db 356 mm-es (2×III, 2×II-/45) ágyú; 16 db 127 mm-es (8×I-/38-DP) ágyú; 40 db 40 mm-es (10×IV-AA) és 45 db 20 mm-es (20×II, 5×I-AA) légvédelmi ágyú + 2 repülőgép (1942)
• Páncélzat: 203-343 mm a vízvonalnál, 76 mm a fedélzeten, tornyokon 127-406 mm