A mindössze egy év alatt megépített Renown és testvérhajója, a Repulse voltak az utolsó brit csatacirkálók. Az erős fegyverzetű, de a nagy sebesség érdekében páncélvédettsége nagy részét feláldozó Renown egy hónappal az 1916. októberi vízre bocsátást követően már vissza is tért a dokkba, hogy további 500 tonna páncélt szereljenek fel rá.

1939-ben az Atlanti-óceánon részt vett a kereskedelmi portyázók elleni hadműveletek- ben, majd 1940 áprilisában Norvégia partjainál, a narviki partraszállás idején, harcba bocsátkozott a Gneissenau német cirkálóval, ahol megsérült. Ezt követően kivette részét a Bismarck üldözéséből, konvojokat kísért Máltára, az Atlanti-óceánon és az Északi-ten- geren, majd a szövetségesek észak-afrikai partraszállása során a fedező-biztosító erő részét képezte. 1944-45-ben a Keleti Flotta kötelékében szolgált. 1948-ban bontották szét.

TECHNIKAI ADATOK

• Vízrebocsátás: 1916
• Vízkiszorítás: 30 356 tonna
• Méretek: hossz: 242,2 m - szélesség: 27,4 m - merülés: 7,8 m
• Sebesség: 30 csomó (55,56 km/h)
• Személyzet: 1200 fő
• Hajtómű: 4 csavartengely, 4 redukciós turbina - 120 000 ks
• Hatótávolság: 6570 km
• Fegyverzet: 6 db 380 mm-es (15 h.), 17 db 102 mm-es (4 h.) löveg
• Páncélzat: övpáncél 152 mm - 37,5 mm, barbetták 178 mm - 102 mm, lövegtornyok 279 mm