Az 1944-ben megjelent Focke-Wulf Ta 152 többek szerint a második világháború legjobb légcsavaros vadászgépe volt, sebességben és manőverezhetőségben egyaránt felülmúlta a legmodernebb szövetséges vadászgépeket. A Kurt Tank által tervezett típus a nagy ma- gasságon üzemelő elfogó-vadászok úttörője volt: nemcsak technológiai szempontból, de az alkalmazás koncepcióját tekintve is jóval meghaladta korát.

A Ta 152 a Focke-Wulf Fw 190D Jumo motoros továbbfejlesztéseként jött létre. A nagy magasságban történő üzemeltetés számos különleges követelményt támasztott a géppel szemben, így a típus jelentős átalakításokon esett át. A géptörzset meghosszabbították, a Ta 152 így egy nyúlánk, roppant elegáns gép képét mutatta. De túl későn és túl kevés ké- szült belőle. A szolgálatba állított pár gép speciális feladatköre a Messerschmitt Me-262 és más fontosabb légibázisok védelme volt a támadó szövetséges repülőgépekkel szem- ben, és ott igen jól teljesített. Összesen alig 215 darab épült meg a háború végéig.

TECHNIKAI ADATOK (Ta 152 H-1)

• Hossz: 10,82 m  
• Magasság: 3,36 m
• Fesztávolság: 14,44 m
• Hatótáv: 2000 km
• Személyzet: 1 fő
• Csúcsmagasság: 14 800 m
• Szerkezeti tömeg: 4031 kg (felszálló tömeg: 5210 kg)
• Csúcssebesség: 759 km/h
• Fegyverzet: egy MK 108 30 mm-es és két MG 151/20 20 mm-es gépágyú
• Hajtómű: egy 1750 Le-s (1287 kW) Jumo 213E fordított V-motor