A harmincas években a mereven beépített, előretüzelő géppuskák helyett több géppuskával ellátott, mozgatható lövésztornyokat kezdtek alkalmazni a repülőgépeken. Ezáltal egyrészt egyszerűsödött a pilóták dolga, másrészt a lövegtornyokba rendezett géppuskák tüze nagyobb területet fogtak be.

A britek az 1939 decemberében hadrendbe állított Defiant típuson valósították meg az elképzelést. Az 1940-es májusi légicsaták során a repülőgép kezdetben be is vált, de a német pilóták hamar rájöttek, hogy fordulékonyabb és könnyebb vadászgépeikkel szemből vagy alulról kell támadniuk a Defiantokat, mivel arra nem lehetett a géppuskákat forgatni. Végül a Defiantokat éjszakai vadász-szolgálatra, majd a megalázó célzsákvontatásra rendelték. 723 darab Mk I. és NF.Mk I., 210 darab Mk II. és NF.Mk II. készült el, 1260 Le-s (939,5 kW) Merlin XX-es motorral, továbbá 140 darab TT.Mk I-est rendeltek meg Mk II. vadászgépként.

TECHNIKAI ADATOK: (Defiant Mk I.)

• Hossz: 10,77 m
• Magasság: 4,39 m
• Fesztávolság: 11,99 m
• Hatótáv: 748 km
• Személyzet: 2 fő
• Csúcsmagasság: 9250 m
• Szerkezeti tömeg: 2757 kg (felszálló tömeg: 3788 kg
• Csúcssebesség: 489 km/ó
• Fegyverzet: négy 0,303 hüvelykes forgatható géppuska a toronyban a törzs tetején
• Hajtómű: egy 1030 Le-s (768 kW) Rolls-Royce Merlin III típusú, 12 hengeres V-motor