Az L és az M-széria teljes kudarca után az olasz konstruktőrök belefogtak a P-sorozat (Pesante, vagyis nehéz) tervezésébe. Az első prototípust – Carro Armato P.75 – az Ansaldo gyár készítette el. Páncélzatát csavarok tartották össze, a futóműve pedig csaknem azo- nos volt az M-szériáéval – két négykerekű futómű, laprugós felfüggesztéssel.

Ennek ellenére jóval modernebb jármű volt, mint az M és az L-sorozat bármelyik darabja. Carro Armato P.26/40 típusnéven kezdték el gyártani, először 330 LE-s dízelmotorral (azt állították róla, hogy a szovjet T-34-es kiváló V-2-es dízelmotorjának a kópiája), de a motor tesztjei sikertelenek voltak, ezért egy 420 LE-s benzinmotor mellett döntöttek. A torony- ban egy 75 mm L/34-es ágyú és egy 8 mm-es géppuska kapott helyet. A P-sorozatból az olasz hadsereg 1000 darabot rendelt, de az olasz fegyverletételig csak 21 készült el belőle, a világháború végéig pedig alig 100. (Léteztek tervek a P.26/40 modernizálására – az olaszok számoltak egy 30 tonnás Carro Armato P.43-assal, és egy P.43 BIS elnevezésű, megvastagított páncélzatú és szélesebb tornyú változattal is.)

TECHNIKAI ADATOK

• Méretek - hosszúság 5,80 m; szélesség 2,80 m; magasság 2,50 m
• Súly: 26 000 kg
• Személyzet: 4 fő
• Fegyverzet: egy Ansaldo 75 mm-es L/34 ágyú és egy 8 mm-es Breda M38 géppuska
• Páncélzat: 14-60 mm
• Hatótáv: 280 km
• Motor: előbb egy 330 LE-s V-12 SPA 342 diesel-motor, majd egy 420 LE-s benzinmotor
• Teljesítmény: max. sebessége úton 40 km/h

*Olasz harckocsi típusok 1917 és 1943 között