A japán haditengerészet már a harmincas években foglalkozott kisméretű tengeralattjárók építésének és bevetésének gondolatával. Az első példányok 1934-ben készültek el, hosszuk 23,9 m, vízkiszorításuk 5 tonna volt és 600 LE-s villanymotorokkal rendelkeztek. Legénységük két főből állt, ez volt a…
Shinano, a legnagyobb [326.]
A csendes-óceáni harcok fordulópontját jelentő, Midwaynél 1942. június 4-én és 5-én vívott légi-tengeri csatában amerikai repülőgépek elsüllyesztették az AKAGI, KAGA, SORYU és HIRYU japán repülőgép-hordozókat. A négy legjobbnak tartott hordozójuk elvesztése a japán császári haditengerészet…
A japán haditengerészet repülőgép-hordozói III. [325.]
Japán hadba lépését követően, de főleg a sokkoló hatású midway-i csatavesztés után a haditengerészet vezetői a már meglévő, nagyméretű hajók repülőgép-hordozóvá történő átalakítását szorgalmazták, de az Unryu-osztályon kívül meg sem kísérelték, hogy sorozatban és gyorsan…
A japán haditengerészet repülőgép-hordozói II. [324.]
Japán hivatalos hadba lépését a második világháborúban 1941 decemberétől, Pearl Harbor megtámadásától számítjuk. Japán a támadásra már 1941 tavasza óta tudatosan készült, és speciális csapásmérő flottája már november 26-án kifutott az anyaország kikötőiből. Ekkor Japán rendelkezett a világon a…
A japán haditengerészet repülőgép-hordozói I. [323.]
A japán császári főparancsnokság elsők között ismerte fel a repülőgép-hordozók döntő fontosságát a tengeri hadműveletekben. 1931-től a Mandzsúriában folyó háborúban szinte korlátlan légi fölényt vívtak ki a Hosho. Kaga, Ryujo fedélzeti repülőgépei. A haditengerészet pilótáinak ez kiváló felkészülési…
Japán, 1945. [322.]
1942 nyarától a japán csapatok egyik vereséget a másik után szenvedték el. Elszánt védekezésük ellenére 1944-ben már semmi sem tarthatta vissza az amerikaiakat Japán megtámadásától. És ezt a japánok szentségtörésként élték meg.
A japán hagyományokról [321.]
„A császár nélküli Japán nem lenne Japán."
A virágzó cseresznyefák, az origami és az ikebana országa — ugyanakkor a harakiri, a nankingi vérengzés és a kamikáze országa is. Hogyan egyeztethetők össze ezek a szélsőségek? Hogyan vehették semmibe az „udvarias" japánok az életet (a sajátjukat és másokét is), és kegyetlenségük miért múlta felül a…
És most vissza a tengerre… II. [320.]
Japán csatahajó-építés az I. világháború előtt és után.
Kiegészítés az első részhez. Korábban szó esett a II. világháború előtt épült amerikai csatahajókról, amelyekkel az Egyesült Államok Haditengerészete végül is nekiindultak a háborúnak — elsősorban a Csendes-óceánon a japán flotta ellen. Érdemes tehát röviden, vázlatosan áttekinteni azt is, hogy a…
Ki kicsoda - Jamamoto Isoroku (1884-1943) [250.]
A japán haditengerészet II. világháború előtti és alatti legmeghatározóbb parancsnoka – akinek nevéhez egyaránt fűződnek hatalmas sikerek és súlyos vereségek is – 1884. április 4-én született Nagaokában, Takano Isoroku néven. Apja – egy alacsonyabb rangú szamuráj – iskolamesterként…
Ki kicsoda - Tojo Hideki (1884-1948) [249.]
Tojo Hideki (más átírással Tódzsó) 1884. december 30-án Tokió közelében született egy katonacsalád gyermekeként. Apja példáját követve ő is ezt a pályát választotta; felvételizett a császári kadétiskolába, ahol kiemelkedő eredménnyel végzett, így az 1910-es évek elején vezérkari tiszti képzésre…