Japán hadba lépését követően, de főleg a sokkoló hatású midway-i csatavesztés után a haditengerészet vezetői a már meglévő, nagyméretű hajók repülőgép-hordozóvá történő átalakítását szorgalmazták, de az Unryu-osztályon kívül meg sem kísérelték, hogy sorozatban és gyorsan építsenek repülőgép-hordozókat.

A hajóépítés kapacitáshiánya, illetve a később jelentkező nyersanyaghiány mindvégig rányomta bélyegét a flotta fejlesztési programjára. Mivel Japán nem tudott lépést tartani az Egyesült Államok hajóépítési programjaival, a fokozódó veszteségek előbb a japán hadiflotta összeomláshoz, majd a feltétel nélküli kapitulációhoz vezetett. (Az amerikai flotta a háború végére mintegy száz (!) repülőgép-hordozóval rendelkezett...)

UNRYU-osztály
Japán egyetlen, nagy sorozatban megkezdett repülőgéphordozó-osztálya, melynél a SORYU-osztály korszerű felépítését ötvözték a könnyített szerkezetű építéssel. A hajók tervezését még 1940-ben elvégezték, azonban az első egység építését csak 1942-ben kezdték meg. Az osztály hajóiból 1941-ben 1 db-ot; 1942 elején 8 db-ot; 1942 júniusában további 8 db-ot; mindösszesen 17 db-ot rendeltek meg. 1942-ben három hajó építését kezdték meg: UNRYU (Felhő Sárkány) AMAGI (Mennyei Kastély) és KATSURAGI neveken.

Az Unryu Yokosukaban, 1944. július 16.

1943-ban ismét három 20 450 tonnás hajó építését kezdték meg: KASAGHI, ASO és IKO- MA neveken. A többi 11 megrendelt hajó építésére nem volt kilátás, ezért 1942 végén — a SHINANO építésének javára — törölték a tervből a hajókat. Az első három hordozó 1944 őszén szolgálatba állt, de fontos hadműveletben már nem vettek részt. A második három hajót 1944-ben vízre bocsátották és így építették tovább, de egyiket sem tudták befejezni — a nyersanyaghiány miatt ekkorra szinte az egész haditermelés leállt.

A félig kész Kasaghi a Saseboban, 1945. november 2.

Ezen kívül erre az időre már értelmetlenné vált a repülőgép-hordozók megépítése, mert sem kísérőhajó, sem alkalmas haditengerészeti repülőszemélyzet nem állt rendelkezésre. A KASAGHI kb. 80%-os, az ASO és IKOMA kb. 70%-os készenléti állapotot ért el.

A felborult Amagi Kure kikötőjében, 1946.

Az osztály elkészült hajói közül az UNRYU-t 1944 decemberében Shanghai közelében egy amerkai tengeralattjáró elsüllyesztette, az AMAGI, a KATSURAGI és az IKOMA a kurei ha- dikikötőben vált ronccsá a folyamatos bombázásoktól; az AMAGI 70°-ban megdőlve leült a kikötőben tengerfenékre. A KATSURAGI-t 1945-ben ideiglenesen kijavították, hogy a japán katonák hazatelepítését a csendes-óceáni szigetekről végre tudja hajtani. 1946/47-ben az összes hajót leselejtezték és szétbontották anélkül, hogy bármiféle érdemleges hadműveletben részt vettek volna.

SHINANO-osztály
A YAMATO, MUSASHI, SHINANO trió a japán haditengerészet és a világ legnagyobb és legerősebb csatahajóosztályának épült 1935-től. A YAMATO és MUSASHI el is készült, és szolgálatba állt 1942-ig. A midway-i csatavesztést követően a Kaigun vezetői a 80%-ban kész SHINANO repülőgép-hordozóvá történő átépítését határozták el.

A Yamato és a Musashi 1943-ban Truk vizein horgonyozva.

A hajó páncélfedélzete már készen volt, csak a felépítmény hiányzott — így 1942 júliu- sától már repülőgép-hordozóként építették tovább. A hajó óriási méretei (62 000  tonna standard vízkiszorítás), hatalmas belső terei  lehetővé tették ellátóraktárak, javítóbázisok kialakítását, ezért a SHINANO végül egy „öszvér" repülőgép-hordozó lett volna. 

1944. október 8-án vízre bocsátották, és november19-én szolgálatba állították, bár még nem szerelték fel teljesen. November 29-én kifutott a yokosukai hajógyárból első és egyben utolsó útjára. A cél a kurei haditengerészeti támaszpont volt, ott fejezték volna be felszerelését, ill. kellett volna fedélzetére venni a haditengerészeti és repülőszemélyzet egy részét. Az áthajózás közben az USS ARCHERFISH tengeralattjáró azonban megtorpe- dózta. A gyakorlatlan személyzet nem volt képes megmenteni a hajót, a SHINANO még aznap elsüllyedt, így nem tudta bizonyítani képességeit.

IBUKI-osztály
Az utolsó csapásmérő repülőgép-hordozó osztály volt a japán csáazári haditengerészet történetében, melyet még megkíséreltek átépíteni, illetve szolgálatba állítani. Eredetileg nehézcirkálónak kezdték építeni 1942-ben, Kuréban. 1943 májusában vízre bocsátották, ezután döntötték el átépítését repülőgép-hordozóvá.

Ibuki Saseboban, közvetlenül a selejtezés előtt, 1946. október 22-én.

1943 októberében átvontatták Sasebóba, ott akarták befejezni, de az átépítés lassan haladt, 1945 márciusára kb. 80%-os készültségi állapotot ért el. Ekkor már értelmetlenné vált a befejezése, így építését abbahagyták. Tervezett vízkiszorítása 14 800 tonna volt, 27 repülőgép üzemeltetésére lett volna alkalmas. Gőzturbináival 29 csomó sebesség eléré- sét tervezték. A 1945. évi szőnyegbombázásoktól még a hajógyárban megsérült. 1947-ban kiselejtezték és lebontották.

Kísérő repülőgép-hordozók:

TAIYO-osztály
1938-ban a Nippon Yusen hajótársaság részére három 17 000 tonnás luxusgőzös építését kezdték meg: Nitta Maru, Kasuga Maru, Yawata Maru neveken. 1941-ben a Nitta Maru és a Yawata Maru utasszállítóként szolgálatba is állt; a Kasuga Marut ugyan vízre bocsátották 1941-ben, de készre szerelését felfüggesztették, majd elhatározták kísérő hordozóvá való átépítését. Átkeresztelték TAIYO (Óriás Héja) névre, és 1941 májusában elkezdték az áté- pítést. A rekordidő alatt végrehajtott munkálatok után szeptemberben — még a hadba lépés előtt — Japán egyetlen kísérő repülőgép-hordozójaként szolgálatba is állt.

A Taiyo 1944-ben.

Másik két testvérhajójának átépítését a midway-i csatavesztés után határozták el, melyet azonnal meg is kezdtek. 1942. augusztus 31-én a Nitta Marut CHUYO-ra, a Javata Marut UNYO (Felhő Héja)-ra keresztelték át. Viszonylag gyorsan végrehajtott áttervezés és áté- pítés után, 1942 novemberében mindkettő szolgálatba állt. A 18 116 tonna vízkiszorítású hajók fontosabb hadműveletben nem vettek részt, haditengerészeti pilóták kiképzését, konvojkísérést és repülőgép-szállításokat végeztek. 1943/44-ben mindhármat amerikai tengeralattjárók süllyesztették el.

KAIYO-osztály
Eredeti nevén Argentina Maru-ként, mint kereskedelmi hajó állt szolgálatba 1939-ben. 1942 júniusában kezdték meg kísérő repülőgép-hordozóvá történő átépítését, ekkor keresztelték KAIYO (Tengeri Héjá)-ra. Eredeti dízelhajtását a rombolóknál használatos gőzturbinákra cserélték, ennek ellenére maximális sebessége csak 23,8 csomó lett — 1943 novemberében állították szolgálatba.

Testvérhajója, a Brazil Maru átépítését meg sem tudták kezdeni, mivel vontatás közben aknára futott és elsüllyedt. A KAIYO-t elsősorban kiképzésre és repülőgép-szállításra alkalmazzák, a 13 600 tonnás hajó 24 repülőgép üzemeltetésére volt képes. 1945 júliusában Kuréban az amerikaiak szétbombázták.

SHINYO-osztály
A háború kitörése után a Norddeutscher Lloyd hajóstársaság Scharnhorst óceánjárója a Távol-Keleten hajózott, és az akkor még semleges Japánban kötött ki, hogy internálását elkerülje. 1942-ben már semmi esélye sem volt a hazatérésre, ezért a japán hadvezetés megvásárolta a hajót, hogy kísérő repülőgép-hordozóvá építsék át. 1942 szeptemberétől meg is kezdődött átépítése, ekkor nevét SHINYO (Csodálatos Héjá)-ra változtatták. A 17 500 tonnás hajó turbóelektromos meghajtással 22 csomós sebességet ért el. Az építési nehézségek miatt csak 1943 decemberében állt szolgálatba, pályafutása során pilóták kiképzését és konvojok kísérését végezte. 1944. november 17-én Mandzsúriából Luzonba kísért egy csapatokat szállító konvojt, ekkor — mindössze 11 hónapos szolgálat után az USS SPADEFISH tengeralattjáró elsüllyesztette.

Japán a II. világháborúban véglegesen elvesztette 15 csapásmérő repülőgép-hordozóját, a többi el nem süllyedt, de valamilyen formában sérült, illetve félig kész hajó – a SHOHO és a KATSURAGI kivételével — hazai kikötőben horgonyozva az 1945. évi amerikai szőnyegbombázások áldozatává vált, illetve kijavíthatatlanul megsérült. A SHOHO és az ideiglenesen kijavított KATSURAGI 1945/46-ban — utolsó feladatként — részt vett a japán katonák és a polgári lakosság csendes-óceáni szigetekről való hazatelepítésében. 1946/47-ben az összes megmaradt (üzemképes, sérült, kikötőben elsüllyedt) repülőgép-hordozót kiemelték, kiselejtezték és szétbontották. A békeszerződés értelmében Japánnak megtiltották repülőgép-hordozók építését, melyet a mai napig betart.

(Forrás: Haditechnika)