Hitler hatalomra kerülése előtt, 1932 nyarán egy kétmotoros, fémépítésű szállító/bombázógép kifejlesztésére kérték fel a Dornier, Heinkel és Junkers üzemeket. A tervek még 1933-ban el is készültek és Junkers ezeket benyújtotta az RLM-nek. Az 1934-ben kettős feladatra Ernst Zindel által tervezett Ju-86 első két változatát 1936 tavaszán kezdték szolgálatba állítani a németek, akik ezzel a típussal kívánták felváltani a Luftwaffe elavult bombázóit. 

A Junkers 1934 májusában kapta meg az első rendelést 3 bombázó- és 2 darab szállító- gépre. A dessaui gyárban 1934 júniusának elején elkezdődött a 4 mintapéldány építése. Az első gép alig öt hónap alatt készült el, és november 4-én repült először Siemens SAM-22 motorokkal, mivel a szükséges Jumo 205 dízelmotorok még nem álltak rendelkezésre. Ez az első gép a bombázógép prototípusa volt. A prototípus(ok) jól szerepeltek, ezért a Junkers cég már 1934 végén további 12 darab Ju-86A-0 bombázó előszériára és 10 darab Ju-86B-0 szállítógépre kapott megrendelést.

A teljes értékelés után az RLM 1935. január 1-én összesen 564 darab Ju-86 gépet rendelt meg, amit 1935 augusztusában már 688 darab gépre növeltek: Junkers 357 db, ATG 162 db, Henschel 94 db, Blohm & Voss 75 db gépet szállított volna. A Junkers cégnél 1936 februárjában készült el az első B-0 típusú szállítógép és áprilisban az első A-0 bombázó. A gyártás azonban lassan haladt, 1936. október 1-ig csak 33 darab Ju-86 készült el.

Svájcnak leszállított egyik Junkers Ju-86B-1-es.

Ennek ellenére a Junkers már ezt megelőzően is kapott export-rendeléseket, így 1936. június 11-én 66 bombázógépre Magyarországtól, június 30-án 40 gépre Svédországtól. A baj csak az volt, hogy Junkersnek nem volt elégséges kapacitása a gépek legyártására, és az RLM is csak egy 50 db-os exportszéria gyártását engedélyezte, de 1936 utolsó három hónapjában a gyártás kisebb volt a tervezettnél, csak 67 darab Ju-86 készült el a tervezett 115 helyett. Ezenkivül Junkers elkészített egy exportgépet a svéd légierő részére decem- berben; a Ju-86K-1-et, a svéd légierő részére Hornet motorral.

A Magyar Királyi Légierő Ju-86K-2-je

1937 első három hónapjában megemelkedett a gyártás, de még mindig nem érte el a tervezettet, csak 102 gép készült el a 185 darab helyett. Igaz hogy a Junkers még elké- szített néhány exportgépet: a svájci Swissair, illetve a magyar légierő részére (WM K-14 motorral) és a svéd légierőnek. Közben a Lufwaffe szolgálatában álló gépek Jumo 205C motorjainál számos hiba merült fel, emiatt a kényszerleszállások száma emelkedett, olyannyira, hogy 1937. április 29-én az RLM leállíttatta a dízelmotor gyártását. Ennek az intézkedésnek azonban nem sok értelme volt, mivel időközben a Ju-86 gépek dízelmo- torjai már elkészültek Junkersnél, és ezeket le is szállították a különféle cégekhez.

Több ideiglenes intézkedés után az RLM úgy határozott, hogy a három gyárnál már meg- rendelt Ju-86D bombázókat mégiscsak elkészítteti, és csak a Junkers gyár termelésének egy részét engedni át exportra. (Megj.: érdekes módon a Junkers gyár rendelését már 1937 márciusában 357-ről 291 gépre csökkentették, és a különbözet 66 bombázót áten- gedték a magyar légierőnek. Így a magyar megrendelés már ekkor biztosítva volt.)

Junkers Ju-86D-1

1937 második negyedében a Ju-86D bombázók termelése megnőtt, 161 gép készült el az RLM részére a tervezett 149 géppel szemben. Emellett azonban Junkers több civil és exportgépet is készített: Magyarország, Svédország, Bolívia, Mandzsúria és Dél-Afrika részére (3 db szállítógép Kestrel-motorral).

Annak dacára, hogy Junkers kapott még egy rendelést 72 db új típusú orral és benzin- motorokkal ellátott Ju-86G bombázógép gyártására (ATG ugyanakkor 70 további ilyen gépre), világszerte exportrendelések után kutatott. Sikerült néhány újabb rendelést szereznie: Portugália 10 db K-6 bombázó, Ausztria 12 db K-7 bombázó, Dél-Afrika 14 szállító- és 1 bombázógép, Mandzsúria 9 szállító, Chile 9 db K-6 bombázó, Bolívia 3 bombázó/szállítógép és Svédország (alkatrészek 16 gép licencia gyártásához).

Junkers Ju-86E, 1940 nyara

1937 július-decembere között elkészültek a még hiányzó Ju-86D bombázógépek; össze- sen 476 épült meg. Szállításra várt ezenkívül még 142 darab G típusú bombázó: Junkers 72 (tervezett: 1938. ápr.-nov.), ATG 70 (tervezett: 1938. júl.-39. febr.) Ezenkívül az RLM ki- dolgozott egy nagymértékű átépítési programot: 300 db Ju-86D átszerelését BMW 132 benzinmotorokkal — tehát a Ju-86 program egyáltalán nem futott ki.

Meg kell ugyanakkor említeni a Ju-86 mind nagyobb arányú exportgyártását is, pl. 1937-ben egyedül Magyarország részére 9 db Ju-86K-2 épült (ezeket eredetileg RLM rendelésre tervezték be). Elkészültek a Svédországnak, Dél-Afrikának, Bolíviának, Ausztriának szánt bombázók/szállítók is. Ezenkívül Junkers egy sereg prototípust is elkészített, Dessau főleg exportra dolgozott 1938-ban. Magyarország részére 57 db K-2 bombázó készült, Svédor- szág 36 db K-4/5 bombázót kapott. Ausztria bekebelezése miatt az országnak gyártott gépeket a Luftwaffe kapta, viszont Portugália megkapta 10 és Chile a 9 K-6 bombázóját. Dél-Afrikába is megérkezett 14 szállító- és 1 bombázógép, Mandzsúriába pedig 9 szállító- gép. Ezenkívül Junkers 16 gépet darabokban leszállított a svédeknek a licencgyártáshoz.

Ju-86P magassági felderítő, Jumo 207 turbófeltöltős dízel motorokkal.

Junkers azonban még ezután is tovább folytatta a fejlesztést, ezek elsősorban különleges, nagy magasságú távolfelderítő gépekre irányultak. Az első ilyen gép — Ju-86P V1 — 1940 februárjában repült először, márciusban már elkészült a V2 is, majd a megnagyobbított szárnyú V3. Mielőtt a gépek kipróbálása befejeződött volna, Junkers azonnal 40 gépre ka- pott megrendelést. Először új gépeket gyártott, de az RLM utasította a régi Ju-86D gépek átalakítására.

Ennek dacára Junkers tovább építette az új gépeket, és állítólag mind a 40 darab P változat új gép volt, csak az 1942-ben gyártott R felderítőgépek készültek régebbi gépek átalakításából. Összesen — beleértve a prototípusokat is — 920 darab Ju-86 épült meg,

Ju-86-osok a spanyol polgárháborúban, 1937.

A spanyol polgárháborúban bevetett Ju-86-ok túl lassúnak bizonyultak, bombázóként a Lengyelország elleni háborúban is gyenge teljesítményt nyújtottak, ezt követően kivon- ták őket a hadrendből. Érdekes módon, exportgépként viszont — mint az fentebb látható — sikeresnek voltak mondhatók.

(Forrás: Dressel Joachim: Junkers Ju-86)