1944. augusztus 23-án Románia fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval, majd hadat üzent Németországnak. Bulgária augusztus 28-án jelentette be, hogy kilép a német szövetségből, Finnország 1944. szeptember 4-én vált ki a háborúból, fegyverszüneti megállapodást kötve az oroszokkal. Románia kiugrása után a szovjet külpolitikában felerősödtek a Németországgal még szövetségben álló országok leválasztását célzó törekvések. Magyarország átállása különösen fontos lett volna a Kreml számára, mivel az ország kiugrása megnyitotta volna a 3. és 4. Ukrán front útját Bécs és Dél-Németország irányába.

A német vezetés látja, hogy a balkáni hadszíntéren napról-napra romlik a helyzet. A III. Birodalom csapatainak fő feladata, hogy fenntartsák a magyar határ mentén nagy nehezen stabilizált több száz kilométeres arcvonalat, amelyen mintegy 100 000 német katona tartózkodik. Hitler gyanítja, hogy a hadszíntéren bekövetkezett német vereségek hatására a magyarok is át akarnak állni a győztesekhez, és hadseregük a németek ellen fordul. A hírszerzés jelentette, hogy Horthy a háborúból való „kiugrásra" készül, hogy a kormányzó kapcsolatot keresett a szövetségesekkel, sőt a Szovjetunióval is.

És ezek a tárgyalások végzetessé válhatnak a németek számára, ezért Hitler 1944. szep- tember 10-én elrendelte, hogy Magyarország német szövetségi rendszerben tartására dolgozzanak ki terveket. A Panzerfaust (Páncélököl) fedőnevű hadművelet végrehajtását meghatározatlan határidővel 1944. október 2-án hagyták jóvá, célja a kormányzó eltávo- lítása, ill. a magyar kiugrás megakadályozása, és ennek érdekében a nyilasok hatalomra juttatása volt.

A német 503. nehézpáncélos-osztály Pz.VI/II harckocsija a Várban, 1944. október 15.

A katonai beavatkozáshoz Budapestre rendelték az 501. SS-nehézpáncélos-zászlóalj közel 50 Tiger B típusú harckocsiból álló egységét, a műveletek irányítására pedig a fővárosba érkezett a varsói felkelést leverő Erich von dem Bach-Zelewski SS-Obergruppenführer, valamint a kommandós akcióiról elhíresült Otto Skorzeny SS-alezredes is, kipróbált be- vetési egységével. A németeknek nincs sok idejük. Skorzeny 1944 októberének legelső napjaiban a rendelkezésére bocsátott erőkkel együtt elhagyja Bécset, és már október 8-án akcióba is lépett; hajnalban a lakása elől elrabolták a feltétlenül kormányzóhű Bakay Szilárd altábornagyot, a kiugrásban kulcsszerepre szánt budapesti I. hadtest parancs- nokát, és még aznap repülőgéppel a Gestapo bécsi központjába vitték.

Otto Skorzeny SS Obersturmbannführert (a kép bal oldalán) 1944-ben Budapesten

Ugyanekkor a magyarországi német követ, Edmund Veesenmayer igyekszik meggyőzni Horthyt, hogy szakítsa meg a titkos tárgyalásokat az oroszokkal. Mindeközben Gestapo ügynökök Tito küldötteinek adván ki magukat, találkozóra hívják a kormányzó fiát, ifj. Horthy Miklóst, aki ugyan testőrökkel megy az Eskü téri találkozóra, de a németeknek őt is sikerül elrabolniuk; a repülőtérre viszik, ahonnan Németországba szállítják. A németek sokkal jobban felkészültek mint a kormányzó környezete; mindent előkészítettek, hogy meghiúsítsák Magyarország háborúból történő kiugrását.

1944. október 15-én 13 órakor a rádióban beolvassák Horthy kiáltványát, melyben a politikai és a katonai helyzet ismertetése után kijelenti: „Értesítettem a német birodalom képviselőjét, hogy fegyverszünetet kérünk ellenségeinktől." Ezt állította Horthy, amikor Moszkvában megbízottai már négy nappal korábban, október 11-én aláírták az előzetes fegyverszüneti megállapodást.

A titokban Moszkvába küldött magyar delegáció végleges megállapodásra jutott a szovjet kormánnyal a fegyverszüneti feltételekről. Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos a dokumentum aláírása előtt a következőket mondta Szentiványi Domonkosnak, a küldöttség tagjának: „Gratulálok, Miniszter úr! 1526 óta ez az első alkalom, hogy Magyarország megnyert egy nagy háborút.” Nem így lett.

Pz.VI/I Tigrisnehézharckocsi a Várban

Válaszul Horthy kiáltványára Skorzeny parancsot kap Bach-Zelewskitől a várhegy elfoglalására. Elkezdődik a város megszállása, a Skorzeny vezette német különítmény elszigetelte a várat. A magyar csapatok lényegében vezetés nélkül maradtak, Horthy október 15-én délben, a rádióban felolvasott kiáltványa, de a „Honvédekhez" intézett hadparancsa sem tartalmazott utasítást a konkrét cselekvésre. Fegyverletételt elrendelő parancsot sem Horthy, sem más nem adott ki. A Várat védő testőröknek Lakatos minisz- terelnök Lázár tábornokon keresztül megparancsolta, hogy semmiképp ne álljanak ellent a németeknek. A parancs azonban nem jutott el mindenhová, így amikor 16-án reggel Skorzenyék előrenyomultak, tűzharc robbant ki, ebben hat német elesett, tizennégy pedig megsebesült. Az elesetteknek a nyilasok állami temetést rendeztek. Elesett három, megsebesült tizenöt magyar is. A Vár kapuihoz felállított barikádok legfeljebb gyalogos katonákat tudtak volna feltartóztatni, a német harckocsik játszva letaposták őket.

Szálasi Ferenc a hatalomátvétel napján,1944. október 16-án a Honvédelmi Minisztérium épülete előtt

Kísérletének csődjét látva Horthy lemondott, majd kinevezte Szálasit miniszterelnöknek. Semmisnek nyilvánította előző nap kibocsátott "kiugrási" proklamációját és "német védelem" alá helyeztette magát. Október 17-én este néhány családtagjával és tisztjével a Kelenföldi pályaudvarra vitték, majd onnan különvonattal Németországba szállították.

A belső árulás és a kiugrás rossz előkészítése végül meghiúsította, hogy az ideiglenes fegyverszüneti egyezmény alapján Magyarország kiváljon a háborúból. A kormányzói proklamáció elhangzása után gyorsan összeomlott a kiugrási kísérlet, késő délután már Szálasi hadparancsát olvasták be a rádióban. Magyarország közel fél évre pusztító harcok színterévé vált.