1942 szeptemberében Hitler Alfred Jodl vezérezredest, a Véderő Főparancsnokságának (Oberkommando der Wehrmachl - OKW) hadműveleti főnökét elküldte Siegmund List tábornagyhoz, az A hadseregcsoport parancsnokához,  azzal a feladattal, hogy állapítsa meg, miért nem foglalta még el a hadseregcsoport Batumit, a szovjet Fekete-tengeri Flotta utolsó térségbeli hadikikötőjét.

1943. március 18-19-én Hitler meglátogatta rügenwaldei lőteret, hogy megnézze a világ legnagyobb ágyúját, a 80 cm-es Dora-t. (Hitlertől balra Alfred Jodl és Heinz Guderian, mögötte Wilhelm Keitel.)

Az előrenyomulás lassúságára egyszerű volt a magyarázat: az A hadseregcsoport nem rendelkezett elegendő készletekkel, mivel ezeket mind Sztálingrádba irányították a 6. hadsereghez. Jodl megvitatta a problémát Listtel, majd szeptember 7-én visszatért és a következő jelentést tette Hitlernek: "List a Führer utasításaival teljes összhangban cseleke- dett, de az oroszok mindenfelé kemény ellenállást tanúsítottak, és a bonyolult terepviszonyok is nekik kedveztek." Válaszként Hitler dühös kirohanást intézett Jodl ellen, de az általában csendes vezérezredes ezúttal vehemensen védelmébe vette Listet, majd benyújtotta le- mondását, és egyben kérelmezte áthelyezését a frontra. Döntését végül csak apósának, Wilhelm Keitel tábornagy OKW-főparancsnoknak a rábeszélésére változtatta meg.

Hitler nem tudta megemészteni, hogy tábornokai szembe merészeltek helyezkedni vele. Hónapokon át nem volt hajlandó kezet fogni Keitellel és Jodllal, és innentől fogva ebédjét sem a főhadiszállás törzsével együtt, hanem egyedül fogyasztotta el. Hozzá bejutni már csak legszűkebb környezetének „szűrőjén" keresztül volt lehetséges – tanácsadói közül külön ki kell emelni a baljóslatú Reichsleitert, Martin Bormannt, aki mindig, mindenhol ott volt, és semmi sem kerülhette el a figyelmét. Hitler Jodl helyére Friedrich Paulust akarta ültetni, akinek ezt a tudomására is hozta; egyúttal felszólította, sürgősen fejezze be Sztálingrád elfoglalását. Paulus erre azt válaszolta, katonája és lőszere fogytán van, a szovjetek keményen védekeznek, és a 6. hadsereg kimerült.

Hitler korábban már menesztette két páncéloshadtest parancsnokát: Von Wietersheimet a XIV. és Von Schwedlert a IV. páncéloshadtest éléről. Wietersheimnek azért kellett távoz- nia, mert a Dontól a Volgáig húzódó rinoki folyosó nyitva tartásához a feladatra alkalma- sabb gyalogság helyett harckocsijait használta, Schwedlernek pedig azért, mert defetista megjegyzést tett a sztálingrádi 6. hadseregre. Schwedler konkrétan arra próbálta felhívni a figyelmet, hogy ekkora erő koncentrálása egy kiszögellés csúcsába úgy, hogy közben a szárnyak védelme nincs megfelelően megoldva, komoly veszélyeket rejt magában.

Miután a két hadtestparancsnok "Iapátra került", Hitler Franz Halder vezérezredest, a Szárazföldi Haderő Főparancsnokságának (OKH) vezérkari főnökét is menesztette. Helyé- re Kurt Zeitzler vezérezredes, hadtápspecialista került.

Nem sokkal később List tábornagyot is leváltották.