A Cleveland-Fargo-osztály egyik legnagyobb hajóját, a USS Denver könnyűcirkálót 1942-ben bocsátották vízre. 1943 márciusában esett át a tűzkeresztségen a Csendes-óceán déli részén, ahol Új-Georgián kiépített japán repülőgép-támaszpontokat bombázott, majd közreműködött két japán romboló elsüllyesztésében.

1943 novemberében már a Bougainville-on (a Salamon-szigetcsoport egyik tagja) partra szálló amerikai csapatok fedezetét biztosította. Ezt követően 1944 szeptemberében és októberben tüzérségi támogatást nyújtott a Palau-szigetek támadása során. A Denver elsődleges feladata a háború végéig tüzérségi támogatás biztosítása volt, az 1944 októberi Leyte-öbölbeli csatától kezdve az 1945 júliusában végrehajtott utolsó bevetéséig, Honsú déli körzetének támadásáig. A két támadás között különböző task group-ok tagjaként partraszállási hadműveletek támogatását végezte, többek között Mindorón, Palawanon, a Lingayen-öbölben, Mindanaón és Okinawán. Noha számos nagyarányú hadmozdulatban vett részt, "túlélte" a háborút. 1960-ban bontották szét. Testvérhajóinak egyike a Cleveland.

TECHNIKAI ADATOK

• Vízrebocsátás: 1942. április 4.
• Vízkiszorítás: 10 160 t (üresen); 14 108 tonna harckészen
• Méretek: hossz: 185,31 m - szélesség: 19,51 m - merülés: 6,71 m
• Sebesség: 33 csomó (61 km/h)
• Személyzet: 900 fő
• Hajtómű: 4 hajócsavar, 4 gőzturbina - 100 000 Le
• Hatótávolság: nincs adat
• Fegyverzet: 12 db 15,2 cm-es ágyú; 12 db 12,7 cm-es ágyú; 8 db 40 mm-es és 19 db 20 mm-es légvédelmi ágyú + 3 repülőgép 
• Páncélzat: övpáncél 127 mm, lövegtornyok 127 mm, fedélzet 76,2 mm