U-581 német tengeralattjáró 

A VIIC osztályú tengeralattjáró gerincét 1940. szeptember 25-én fektették le a hamburgi Blohm & Voss hajógyárban. 1941. július 31-én állt szolgálatba az 5. U-Boot Flottilla egysé- geként, a 29 éves Werner Pfeifer parancsnoksága alatt. A kiképzés után, 1941 júliusában az egységet a 7. tengeralattjáró-flottillához vezényelték át, Kielből 1941. december 13-án futott ki első éles bevetésére a Feröer-szigetek térségében, illetve a szövetséges konvo- jok észak-atlanti útvonalai mentén portyázott. Tizenkét tengeren töltött nap után futott be a franciaországi St. Nazaire kikötőjébe.

Az U —581 1942. január 11-én szedte fel a horgonyt, és 45 fős legénységgel a fedélzetén, délnek vette az irányt. A kapott parancs értelmében az Azori-szigetek térségében kellett lesállást felvennie. Nem sokkal a kijelölt hadműveleti területre történt beérkezése után, 1942. január 19-én elsüllyesztette a HMS Rosemonde felfegyverzett halászhajót. Két héttel később, február 1-én egy másik német tengeralattjáróval együtt azt a feladatot kapta, hogy cirkáljon szigetcsoporthoz tartozó Faial térségében. A német tengerészeti hírszer- zés információi szerint ugyanis február 2-án vagy 3-án fut ki Horta kikötőjéből a brit HMS Llangibby csapatszállító, és ennek elsüllyesztésére kapott parancsot az U —581.

Az Azori-szigetek térségében kiválóan működő brit rádiófelderítés azonban bemérte a tengeralattjárót. 1942. február 2-án a HMS Westcott romboló rajtaütött az U —581-esen. A parancsnok, Pfeifer sorhajóhadnagy azonnal vészmerülést rendelt el, de az első vízibom- ba-sorozat súlyos sérüléseket okozott hajójának. A támadás következtében a legénység négy tagja életét vesztette, a parancsnok azonnal elrendelte a vészhelyzeti felmerülést; a tengeralattjáró a brit romboló közelében bukkant fel. A rombolóról csónakot indítottak a sérült tengeralattjáróhoz, miközben a  lövegeivel sakkban tartotta az U-Bootot. Nagy fo- gás lett volna, ha a britek megszerzik a tengeralattjáró fedélzetén lévő Enigma rejtjelező készüléket, valamint a kódkönyveket.

Miután az U —581 személyzete elhagyta a felszínen bukdácsoló, sérült tengeralattjárót, Pfeifer sorhajóhadnagy működésbe hozta az időzített detonátorokat, majd ő maga is a vízbe ugrott. A sérült tengeralattjáró így a britek nagy bosszúságára, a szemük láttára merült a hullámsírba.

A 42 túlélő közül negyvenegyet – köztük a kapitányt is – elfogták az angolok. A búvárhajó egyik tisztje, Walter Sitek azonban nem kívánt fogságba kerülni, és több mint hat kilomé- ternyi úszás után kimerülve, ám szerencsésen partot ért Faialon. Végül eljutott a semle- ges Spanyolországba, majd onnan Németországba. Ő és az U —581 hadifogságba esett személyzete túlélték a háborút, ami tengeralattjárók esetében különös szerencsének számított. A második világháború idején a németek közel 800 tengeralattjárót veszítettek.

Az Azori-szigeteket övező tenger alatti világ felfedezésére létrehozott Rebikoff–Niggeler Fundation tengerkutatási szervezet 2016 szeptemberében fedezte fel az U-581 jelzésű tengeralattjáró roncsait hozzávetőleg 900 méteres mélységben, az Azori-szigetekhez tartozó Pico partjaitól délre.

Vissza az ismertebb tengeralattjárók listájához