Nagy-Britanniában a vadász- és bombázókötelékekben, valamint a csatarepülő-egységeknél jelentős számú biplán szolgált a húszas és a harmincas években is. Valamennyi háború előtti brit bombázótípus közül a Handley Page Heyford volt a legismertebb.

A prototípus 1930 júniusában repült először, és az első sorozatgépet 1933. november 7-én adták át a repülőcsapatoknak (No. 99 Squadron). Ezzel a típussal lassanként további ezredeket láttak el. Egy merevített, fémszerkezetű kétfedelűről van szó, helyenként vászonborítással – egy műszaki alapkialakításról – ami messze elmaradt a korabeli Junkers és Tupoljev konstrukciók mögött. És bármennyire meglepő is, de az utolsó Heyfordok 1940-ben még a kiképzőegységeknél repültek... 

TECHNIKAI ADATOK (Mk IA)

• Méretek: hossz 17,68 m; magasság 5,33 m; fesztáv 22,84 m
• Szerkezeti tömeg: 4270 kg
• Felszálló tömeg: 7660 kg
• Személyzet: 4 fő
• Fegyverzet: három 7,7 mm-es mereven beépített géppuska és 1590 kg-os bombateher
• Motor: két 600 Le-s Rolls-Royce Kestrel IIIS
• Hatótáv: 1500 km
• Teljesítmény: max. sebessége 230 km/h; csúcsmagasság 6400 m