Az eredetileg Poltava-osztályú, 1911-ben vízrebocsátott Petropavlovsk 1921-ben a Marat nevet kapta, A harmincas években (1935., 1938.) átesett több nagyobb modernizáláson. A Finnország elleni téli háborúban (1939/40) a finn parti állások bombázására vetették be. A II. világháború kezdetén részt vett Kronstadt és Leningrád védelmében, 1941. szeptem- ber 23-án azonban súlyos Stuka-támadás érte; az orr-részt két 1000 kg-s bomba találta el.

A hajó elülső lőszerraktára azonnal felrobbant, megölve a személyzet 326 tagját, köztük a kapitányt is. A hajóorr az első kéményig gyakorlatilag eltűnt, és a Marat a 11 méteres víz- ben megfeneklett. 1941. október végén kiemelték, és betonnal tették vízhatlanná. A 3-as, 4-es torony működőképes maradt, a 2-es tornyot pedig november elején tették üzemké- pessé. A hajót ezután úszó ütegként használták; a Leningrádot ostromló német csapato- kat lőtték vele. Az időközben Petropavlovskra visszakeresztelt hajót az ostrom befejezése után Leningrádba vontatták, ott álló iskolahajóként szolgált. 1950-ben Volkov-ra nevezték át a továbbra is iskolahajóként szolgáló hajót. 1953-ban leszerelték és szétbontották.

TECHNIKAI ADATOK

• Vízrebocsátás: 1911 (1935)
• Vízkiszorítás: 23.450 t (üresen); 25.860 tonna harckészen
• Méretek: hossz: 182,9 m - szélesség: 24,4 m - merülés: 8,5 m
• Sebesség: 24,6 csomó
• Személyzet: 1120 fő
• Hajtómű: 4 hajócsavar, kazán és 8 Parsons turbina - 50 000 LE
• Hatótávolság: nincs adat
• Fegyverzet: 12 db 305 mm-es ágyú; 16 db 120 mm-es ágyú; 6 db 76 mm-es légvédelmi ágyú és 16-36 db 12,7 mm-es légvédelmi gépágyú + 4 db 450 mm-es torpedóvetőcső
• Páncélzat: övpáncél 203-257 mm, lövegtornyok 254-304 mm, fedélzet 38-76 mm