A háromüléses repülőgép egy 1933-ban többfeladatú és torpedóvető repülőgépre kiírt hivatalos pályázatra született, magánkezdeményezésként. A Wellesley 1935 júniusában repült először; újszerű, geodétikus sárkánya és nagy oldalviszonyú, önhordó szárnya volt.

A vászonborítású mélyfedelű repülőgép berepülése olyan jól sikerült, hogy a légügyi minisztérium azonnal 96 darabot rendelt belőle. A később Wellesley Mk I-ként jelölt gépeket közepes bombázógépeknek szánták, a bombák a szárny aljára szerelt két tartályban kaptak helyet. 1938 májusáig 176 repülőgépet gyártottak. A sorozat későbbi gépeinek nem hivatalos jele Wellesley Mk II volt, ezeken a két különálló, elülső és hátsó pilótafülke között a törzs üvegezett része, az "üvegház" jelentette a kapcsolatot. A Wellesley gépek jó szolgálatot tettek a briteknek a háború első szakaszában Észak- és Kelet-Afrikában.

TECHNIKAI ADATOK (Mk. I.)

• Méretek: hossz 11,68 m; magasság 4,67 m; fesztáv 22,72 m
• Szerkezeti tömeg 3070 kg (felszálló tömeg: 5674 kg)
• Személyzet: 3 fő
• Fegyverzet: egy 0,303 hüvelykes, a bal szárnyba mereven beépített géppuska, egy 0,303 hüvelykes forgatható géppuska a hátsó pilótafülkében, és 907 kg-os bombateher
• Motor: egy 850 LE-s Bristol Pegasus XX típusú, 9 hengeres egysoros csillagmotor
• Hatótávolság: 4640 km
• Teljesítmény: max. sebessége 368 km/h; csúcsmagasság 7770 m