Bár 1939-ben már elavult, mégis ez a gép volt a Bombázó Parancsnokság egyik erőssége. A kezdetben éjszakai bombázógéppel később a Partvédelmi Parancsnokság repülői láttak el járőr- és tengeralattjáró-elhárítási feladatokat.

Az 1937-ben szolgálatba állított Whitley Mk.I.-eseknek (34 gép) és a 126 továbbfejlesztett, sorozatban gyártott Mk.II.-esnek és az Mk.III.-asnak Armstrong Siddeley Tiger típusú csillagmotorja volt, ám a 33 darabos Mk.IV-es sorozatba már Rolls-Royce Merlin motorok kerültek. A legfontosabb változat, az Mk.V. hátul meghosszabbított törzzsel, módosított farokrésszel és nagyobb üzemanyagtartállyal készült. Az 1466 gépes szériát az Mk.VII-esek követték, a Partvédelmi Parancsnokság részére levegő-felszín radarral.

TECHNIKAI ADATOK: (Whitley Mk.IV)

• Hossz: 21,47 m
• Magasság: 4,56 m
• Fesztávolság: 25,67 m
• Szerkezeti tömeg: 8778 kg
• Felszálló tömeg: 15 184 kg
• Személyzet: 5 fő
• Fegyverzet: egy 0,303 hüvelykes forgatható géppuska az orrban, négy 0,303 hüvelykes forgatható géppuska a farokrész tornyában és 3177 kg-os bombateher
• Hajtómű: két 1145 LE-s Rolls-Royce Merlin X típusú 12 hengeres V-motor
• Hatótáv: 2650 km
• Teljesítmény: max. sebessége 370 km/h; csúcsmagasság 7915 m