Az 1930-as évek végére az amerikai haditengerészet növekvő légi biztosítási szükségletei a repülőgép-hordozók méreteinek robbanásszerű növekedéséhez vezettek. Az így már 91 repülőgép számára szükséges üzemanyag tárolására igen nagyméretű hajótestet alakí- tottak ki. Korának legkorszerűbb típusa volt, gondosan megtervezve.

A 24 egységből álló Essex-osztály tervei a korábbi Yorktown-osztály megnagyobbított hordozóinak tervein alapult. Az USS Essex építését 1941-ben kezdték, és 1942-ben már szolgálatba is állt. 1969-ben vonták ki az aktív szolgálatból, és 1973-ban bontották le.

Az Essex II. világháborús harci tettei között szerepelnek a Marcus- és a Wake-szigetek, a Gilbert-szigetek, a Kwajalein elleni támadások (1943-ban); a Truk és a Mariana-szigetek, a Saipan, a Guam, a Tinian, a Palau elleni rajtaütések és a Fülöp-szigeteki tengeri csata (1944-ben); valamint a Luzon, a kínai partvidék, a Ryukuk, az Iwo Jima, az Okinawa és a Japán elleni támadások (1945-ben). A repülőgép-hordozót 1944-ben Leyténél, és 1945 áprilisában Okinawa előtt érték sérülések kamikazetámadás következtében. Osztályának ismertebb hajója volt még az Intrepid (CV-11), a Franklin (CV-13), az ex-Cabot Lexington (CV-16) és a Wasp (CV-18).

TECHNIKAI ADATOK

• Vízrebocsátás: 1942
• Vízkiszorítás: 27 000 t (min.) 35 428 tonna (max.)
• Méretek: hossz: 265,8 m - szélesség: 29,2 m - merülés: 8,32 m
• Sebesség: 32,7 csomó (60,56 km/h)
• Személyzet: 2687 fő
• Hajtómű: 4 hajócsavar, 4 fogaskerék-áttételes turbina - 150 000 LE
• Hatótávolság: 37 000 km 15 csomós (28 km/h) sebesség mellett
• Fegyverzet: 91 db repülőgép; 12 db 12,7 cm-es légvédelmi ágyú (4×II, 4×I-/38); 32 db 40 mm-es és 46 db 20 mm-es légvédelmi gépágyú
• Páncélzat: övpáncél: 63-101 mm, fedélzet: 38 mm