A brit és német harckocsitervek hatására kialakított közepes harckocsinak egy középen elhelyezett főtornya és két géppuskával felfegyverzett melléktornya volt a páncéltest elülső részén. Futóműrendszere a brit Vickers cég egyik járművének másolata volt. A prototípust még 45 mm-es főlöveggel fegyverezték fel, de a sorozatgyártású példányok már egy jóval nagyobb teljesítményű, 75 milliméteres rövid csövű ágyúval készültek.

Gyártását 1941-ben, a T-34 megjelenésével leállították. Összesen 490 darab készült; szá- mos különböző altípusa, illetve változata volt, amelyek közül jó néhányat a megszerzett harci tapasztalatok alapján alakítottak ki. A T-28C-1-t például a Vörös Hadsereg számára balszerencsés szovjet-finn háborút követően megerősített homlok- és toronypáncélzat- tal kezdték gyártani. Érdekes változat volt a T-28(V) parancsnoki harckocsi, ezt rádióval is felszerelték, amelynek gyűrű formájú keretantennáját a jármű tornyán helyezték el. Az 1941-ben még szolgálatban álló T-28-asok magas, feltűnő sziluettjük, gyenge oldal- és hátpáncéljuk miatt súlyos veszteségeket szenvedtek.

TECHNIKAI ADATOK

• Méretek - hosszúság 7,44 m; szélesség 2,80 m; magasság 2,84 mm
• Súly: 28 509 kg
• Személyzet: 6 fő
• Fegyverzet: egy 76,2 mm-es ágyú és három 7,62 mm-es géppuska
• Páncélzat: 10-80 mm
• Hatótáv: 220 km (úton)
• Motor: egy 500 LE (373 kW) teljesítményű M-17V-12 benzinmotor
• Teljesítmény: max. sebessége úton 37 km/h; gázlóképesség 1,2 m; lépcsőmászó képesség 1,04 m; árokáthidaló képesség 2,9 m

* T-28-as és a T-35-ös szovjet „szárazföldi cirkálók” - részletesebben