Az 1935-ben kifejlesztett amerikai M2 könnyű harckocsi nem volt különösebben sikeres típus. A tűzereje és a mozgékonysága egyaránt csak átlagos szintet érte el – 37 mm L/50-es (M2A1, M2A2), vagy pedig 37 mm L/53-as (M2A3, M2A4) ágyúval volt felszerelve, páncélvastagsága pedig 6 és 25 mm között váltakozott.

A torony és a fedélzet felső részét borító 6 mm-es páncélozás pedig szinte semmilyen védelmet nem nyújtott a légitámadásokkal szemben – a világháború első tapasztalatai alapján a taktikai légierő sokkal nagyobb veszélyt jelentett a harckocsikra, mint azt eredetileg a szakértők feltételezték. Az utód M3-as Stuartnál éppen ezért elsősorban a páncélozást erősítették meg; minimális értéke az M3A1-nél pl. elérte a 25 mm-t, a frontpáncél pedig a 38 mm-t.

TECHNIKAI ADATOK (M2A4)

• Méretek - hosszúság 4,43 m; szélesség 2,47 m; magasság 2,65 m
• Súly: 11 600 kg
• Személyzet: 4 fő
• Fegyverzet: egy 37 mm-es M5 ágyú; öt 7,62 mm-es Browning M1919A4 géppuska
• Páncélzat: 6-25 mm
• Hatótáv: 320 km (úton)
• Motor: egy 245/220 LE-s Continental W-670-9A héthengeres benzinmotor
• Teljesítmény: maximális sebessége úton 58 km/h; gázlóképesség 0,85 m; lépcsőmászó képesség 0,60 m; árokáthidaló képesség 1,70 m

*A nyugati szövetségesek harckocsialakulatai