Eredetileg Taigei néven tengeralattjáró-ellátó hajónak épült 1933-ban és 1934-ben szolgálatba is állt. Közvetlenül Japán hadbalépése után, 1941. december 18-án kezdték meg könnyű repülőgép-hordozóvá történő átépítését, ekkor a hajót átkeresztelték, és a Ryuho (Sárkány Főnix) nevet kapta. Eredeti…

A Nagara-t – egy hat egységből álló japán könnyűcirkáló-osztály elsőnek elkészült névadó hajóját – 1920 szeptemberében kezdték el építeni Sasebóban és az 1921. április 25-i vízre- bocsátása után pont egy évvel már szolgálatba is állt. A világháború kitörését követően több hadműveletben részt…

A japán haditengerészet 1932-ben írt ki pályázatot modern, repülőgép-hordozókról bevethető zuhanóbombázóra. A Nakajima cég a Heinkel He 66 (a He 50 export változata) japán motorral ellátott és némileg módosított változatával pályázott, miután egy ilyen gépet megvásároltak Németországtól. 1934 végén…

A japán repülőgép-hordozók standard gépe a Mitsubishi A6M Zero előtt az alsószárnyas, merev futóműves, nyitott kabinos Mitsubishi A5M4 "Claude" volt. Ez a gép 435 km/h sebességgel repült akkor, amikor a US. Navy éppen átvette első F3F-1-es behúzható futóműves gépeit, a RAF pedig a 290 km/h…

Amikor Japán belépett a II. világháborúba, a Mitsubishi G3M már elavultnak számított, ám a típussal a kezdeti japán támadásokban elért, meglepő sikerek ezt meghazudtolták. Miután a repülőgépnek nem született megfelelő utódja, a "Nell"-ekkel teljes elavulásukig elsővonalbeli szolgálatot láttak el,…

Az Ohkát (Cseresznyevirág) – amerikai gúnyneve Baka (bolond) – eleve kamikaze beveté- sekhez tervezték, melytől a japán hadvezetés azt várta, hogy megfordítja a háború menetét, és megtöri az ellenség harci morálját. Az Ohka a szó legszorosabb értelmében ember vezette repülőbomba volt. Ennek…

A japán haditengerészet 1937-ben kiírt tenderére született meg a G4M-család első képviselője 1939-ben. Érdekesség, hogy a gyártó négymotoros megoldást javasolt, de a tengerészet ragaszkodott a kétmotoros géphez. Alapvető feladata a távolsági bombázás volt. A hatótávolság növelése érdekében lemondtak…

A Császári Japán Hadsereg Légierejének legjobb, nagy példányszámban rendelkezésre álló bombázó repülőgépe volt az egész világháború alatt, ugyanakkor a japán politika rövidlátásának iskolapéldája is, mivel a repülőgép nagy sebességét és hatótávát, tűzerejét és bomba-teherhordó képességét a védelmi…

Ez a típus volt a Császári Japán Hadsereg Légierejének első hadrendbe állított harci gépe, kétsoros csillagmotorral, állítható légcsavarral, réselt fékszárnnyal és zárt bombaszek- rénnyel. Korszerű jellemzői ellenére a Ki-30-asokat leginkább a kínai hadszíntéren vetet- ték be, ahol – ellenséges…

Kétüléses, tengeralattjáróról bevethető felderítő hidroplán. Ezt a meglehetősen kisméretű gépet kifejezetten tengeralattjárók fedélzetére fejlesztették ki, és a japán gyakorlat szerint azok csőszerű hangárjában szétszerelve szállították. Ezek a tengeralattjárók egy-egy osztag vezérhajójaként…