1941-ben kezdték el építeni a Shimakaze-t, mely egy új japán rombolótípus első példánya volt, olyan új szerkezetű hajtóművel felszerelve, mely szokatlanul magas hőmérsékleten és nyomáson működött, és majdnem 40 csomós sebesség elérését tette lehetővé. Nagy sebességének azonban valamelyest…

A három hajóból álló Sendai könnyűcirkáló-osztály 1924-ben szolgálatba állított névadó hajója. Az osztály hajói a '20-as évek termékei voltak (Sendai, Jintsu, Naka). A következő generációs japán könnyűcirkálók csak a háború kitörésének időszakában készültek el, de még mindig alulmúlták az amerikai…

Tervezésekor 7500 tonna vízkiszorítású könnyű repülőgép-hordozónak szánt harmadik generációs Ryujo-t (Vadászó Sárkány) 1931-ben bocsátották vízre. Ez a hajó volt Japán első, eleve repülőgép-hordozónak épített nagyobb egysége. Egy cirkáló testére tervezték, ami behatárolta a szélességét, és ezért egy…

Eredetileg Taigei néven tengeralattjáró-ellátó hajónak épült 1933-ban és 1934-ben szolgálatba is állt. Közvetlenül Japán hadbalépése után, 1941. december 18-án kezdték meg könnyű repülőgép-hordozóvá történő átépítését, ekkor a hajót átkeresztelték, és a Ryuho (Sárkány Főnix) nevet kapta. Eredeti…

A Nagara-t – egy hat egységből álló japán könnyűcirkáló-osztály elsőnek elkészült névadó hajóját – 1920 szeptemberében kezdték el építeni Sasebóban és az 1921. április 25-i vízre- bocsátása után pont egy évvel már szolgálatba is állt. A világháború kitörését követően több hadműveletben részt…

A japán haditengerészet 1932-ben írt ki pályázatot modern, repülőgép-hordozókról bevethető zuhanóbombázóra. A Nakajima cég a Heinkel He 66 (a He 50 export változata) japán motorral ellátott és némileg módosított változatával pályázott, miután egy ilyen gépet megvásároltak Németországtól. 1934 végén…

A japán repülőgép-hordozók standard gépe a Mitsubishi A6M Zero előtt az alsószárnyas, merev futóműves, nyitott kabinos Mitsubishi A5M4 "Claude" volt. Ez a gép 435 km/h sebességgel repült akkor, amikor a US. Navy éppen átvette első F3F-1-es behúzható futóműves gépeit, a RAF pedig a 290 km/h…

Amikor Japán belépett a II. világháborúba, a Mitsubishi G3M már elavultnak számított, ám a típussal a kezdeti japán támadásokban elért, meglepő sikerek ezt meghazudtolták. Miután a repülőgépnek nem született megfelelő utódja, a "Nell"-ekkel teljes elavulásukig elsővonalbeli szolgálatot láttak el,…

Az Ohkát (Cseresznyevirág) – amerikai gúnyneve Baka (bolond) – eleve kamikaze beveté- sekhez tervezték, melytől a japán hadvezetés azt várta, hogy megfordítja a háború menetét, és megtöri az ellenség harci morálját. Az Ohka a szó legszorosabb értelmében ember vezette repülőbomba volt. Ennek…

A japán haditengerészet 1937-ben kiírt tenderére született meg a G4M-család első képviselője 1939-ben. Érdekesség, hogy a gyártó négymotoros megoldást javasolt, de a tengerészet ragaszkodott a kétmotoros géphez. Alapvető feladata a távolsági bombázás volt. A hatótávolság növelése érdekében lemondtak…