Nürnberg előtt [252.]

2020. július 07. - Habitus

A második világháborút totális háborúként hirdették meg. Egész népeket mozgósítottak, a következményeit pedig kivétel nélkül mindenki elszenvedte. A világ már a háború legelső napjaiban megismerte a városok és polgári létesítmények elleni bombatámadások, tüzérségi tűz, városok és falvak felgyújtásának, a foglyok és a lakosság legyilkolásának borzalmait.

drezda1.jpg

Majd jöttek a törvénytelen letartóztatások, a társadalmi elit fizikai megsemmisítése, a kollektív felelősséggel indokolt terror, a koncentrációs táborok, végül pedig a tömeges kivégzések nyil- vánosan és a zárt haláltáborokban egyaránt.

Már 1940 tavaszán a lengyel, francia és brit kormány tiltakozást tett közzé a németek lengyelországi bűntettei miatt. Három kormány fordult közösen a „világ lelkiismeretéhez", rámutatva Németország felelősségére. Az 1942. január 13-án Londonban aláírt ún. Szt. Jakab-palota nyilatkozat (nevét a tanácskozás helyszínéről, a St. James Palace-ról kapta) a szövetségesek politikájának lényeges elemévé vált a II. világháborúban. Kilenc londoni székhelyű emigráns kormány képviselője írta alá: belga, csehszlovák, francia, görög, hol- land, jugoszláv, luxemburgi, norvég és lengyel. Legelőször ebben nyilvánították ki, hogy egyik fő céljuk megbüntetni a háborús bűntettek okozóit, és az azok elkövetésért felelős személyeket. Felelősség terheli azokat, akik „felelősek voltak a gonosztettekért, tekintet nélkül arra, hogy megparancsolták vagy elkövették őket, illetve csak részt vettek azokban".

teheran1943-1.jpg

A "három nagy" a teheráni konferencián, ahol – többek közt – a háborús bűnösök felelősségre vonását is elhatározták.

A nyilatkozat aláírói vállalták, hogy mindent elkövetnek azért, hogy a „bűnösöket vagy felelősöket megtalálják nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül", és hogy az „ítéleteket végrehajtsák". Az aláírókhoz csakhamar az Egyesült Államok és a Szovjetunió is csatla- kozott. A következő lépés az az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína és a Szovjetunió Moszkvában 1943. október 30-án 32 nemzet nevében kiadott nyilatkozata volt. Ebben leszögezték, hogy a Németországgal kötendő fegyverszüneti egyezménnyel egy időben azokat a német katonai személyeket, valamint a nemzetiszocialista párt azon tagjait, akik a második világháborús kegyetlenkedésekért, mészárlásokért és kivégzésekért felelősek, vagy azokban részt vettek, visszaküldik azokba az országokba, amelyekben a bűncselek- ményeket elkövették, hogy a felszabadított országok saját törvényeik szerint vonhassák őket felelősségre és ítélkezhessenek fölöttük. Azoknak a személyeknek felelősségre vo- nása, akiknek cselekményei nem függnek össze valamely földrajzi hellyel, a szövetséges kormányok közös döntése alapján fog megtörténni.

A [bűnösök] pontos listáját az érintett államok bocsátják rendelkezésre, különös tekintettel a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Görögország és Kréta, Norvégia, Dánia, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Franciaország és Olaszország megszállt területeire.

nurnberg_elott1.jpg

1941 nyarán tömegessé váltak az atrocitások.

A dokumentumban kötelezettséget vállaltak a háborús bűnösök felkutatására az egész világon. A háború végén a szövetségesek parancsnoksága mellett a háborús bűnösöket felkutató különleges egységek alakultak, mint például az amerikai War Crime Office.

1945. augusztus 8-án Londonban, három hónappal a náci Németország feltétel nélküli kapitulációja után a moszkvai nyilatkozatban megfogalmazott elv végrehajtásaként Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok és a Szovjetunió egyezményt kötött az európai tengelyhatalmak háborús bűnöseinek üldözéséről és megbüntetéséről. Ez az egyezmény kimondta, hogy a háborús bűnösök felelősségre vonására Nemzetközi Katonai Törvény- széket kell létrehozni, amely négy tagból és négy póttagból áll, őket a londoni egyezmény aláírói jelölik ki. A négy nagyhatalom fővádlóinak feladata lesz a bűncselekmények kinyo- mozása, elkövetőik előállítása, a vizsgálat lefolytatása és a vádirat elkészítése. Az ítélet meghozatalához és a büntetés kiszabásához legalább három bíró jelenléte szükséges.

ww2-1939.jpg

Három nemzetközi bűncselekmény valamelyike miatt kell a háborús főbűnösöket a Nemzetközi Katonai Törvényszék elé állítani. Ezek: a béke elleni bűncselekmények (támadó háború szervezése, előkészítése, kirobbantása és viselése, a béke elleni bűncselekményre irányuló tervben vagy összeesküvésben való részvétel), a háborús bűncselekmények (a háború törvényeinek és szokásainak megsértése, a katonai szük- ségesség által nem indokolt pusztítások stb.), az emberiesség elleni bűncselekmények (polgári lakosok meggyilkolása, rabságba vitele, száműzetése, kegyetlenkedés a polgári lakossággal). A Nemzetközi Katonai Törvényszék dönthetett arról is, hogy azok a szerve- zetek vagy csoportok, amelyekhez valamely bűnösnek talált személy tartozott, maguk is bűnös szervezeteknek tekintendők. A törvényszék székhelyéül Nürnberget választották.

*

A lengyel ellenállás a háború és a megszállás kezdete óta részletes dokumentációt készített a a háborús bűntettekről. Feljegyezték a helyszíneket, áldozatokat és a bűnösöket. Közvetlenül a háború után Lengyelország 7405 elkövető nevét jegyezte fel dokumentumokkal és bizonyítékokkal az Egyesült Nemzetek Háborús Bűnök Bizottsága (UNWCC) által vezetett nemzetközi listára, valamint a háborús bűnösök központi jegyzékébe (Crowcass). Amikor a nürnbergi nemzetközi katonai törvényszék megkezdte tevékenységét, ötezer vádlott nevével rendelkezett. A Franciaország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia hadbíróságai által folytatott egyéb perek során 5006 ítélet született, közülük 668 halálos volt. Mintegy kétszáz SS-katonát ítéltek el, egyharmaduk a legsúlyosabb büntetést kapta, ezekből az ítéletekből azonban keveset hajtottak végre.

A bejegyzés trackback címe:

https://2vilaghaborufegyverei.blog.hu/api/trackback/id/tr5715986472

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.