A II. világháború fegyverei, járművei

Ki kicsoda - Konsztantyin Rokosszovszkij (1896-1968) [35.]

2017. december 07. - Habitus

rokossowski1945.jpg1896. december 21-én született Varsóban (más – főként a hivatalos szovjet, és elsősorban 1945 utáni – források szerint Velikije Lukiban), egy elszegényedett lengyel nemesi családban. Apja vasúti alkalmazott voltédesanyja pedig tanítónő. 14 éves korában azonban a szülei meghaltak, félbe kellett szakítania iskoláit, és kereső foglalkozás után kellett néznie.

Az I. világhá­ború kitörésekor önkéntesnek jelent- kezett az 5. Kargopolszki dragonyosezredbe, ve­lük együtt vett részt a Radom, Sandomierz, Lódz, Riga, Sochaczew és Kovno kör­nyéki harcokban. Bátorságát Szent György kereszttel jutalmazták. 1916 végén tiszthelyettesi iskolába küldték, ennek befejeztével tizedesi rangot kapott.

A Kargopolszki dragonyosezred az októ­beri forradalom kitörésekor átállt a vörö­sök olda- lára, Juskievics parancsnok helyettese pedig Rokosszovszkij lett. 1918 júli­usától kezdve az ezred bekerül a 3. hadsereg 3. Uráli hadosztá­lyába, amely részt vesz Kazany, Szimbirszk, Szizranya és Sza­mara elfoglalásában. Első pa­rancsnoki beosztását 1919-ben kapja. Az 1. Uráli ezred 2. had­osztályának parancsnoka lesz, velük harcol Szibériában. 1926-ban el- végzi a lovassági főiskolát. 1929-től 1937-ig töb­bek között lovasdandárt, hadosztályt és hadtestet vezet.

1937-ben Lengyelország és Japán javára folytatott kémkedés vádjával letartóztatják, 1940 tavaszán tér vissza a katonai szolgálatba. Ekkor az 5. lovashadtest vezetését bíz­zák rá. A háború első heteiben a 9. gépe­sített hadtestet irányítja. A német támadás kezdetekor egysége még nem teljesen felkészült, de már részt vesz a Luck és Novgorod körüli har- cokban. 1941 augusztusától rábízzák egy hadműve­leti csoport, majd a 16. hadsereg parancs­nokságát. Vezetése alatt a 16. hadsereg egész sor jelentős sikert ér el a moszkvai csatában.

1942 januárjában, a szovjet ellentámadás idején felszabadítja Szuhinyicsit. Megse­besül, az arcvonalra csak 1942 nyarán tér vissza, már a Brjanszki front, a később Doni front parancsnoka. Döntő szerepet játszik Paulus tábornagy hadseregének legyőzésében. E győzelméért vezérezredessé nevezik ki, s megkapja az akkor alapított Szuvorov érdem- rend I. foko­zatát.

Neve a kurszki csatával, majd a „Bagration” hadmű­velettel a keleti arcvonal leg­fontosabb hadműveleteihez kapcsolódik. 1944. július 20-án kinevezik a Szovjetunió marsalljává, ez- után az 1. Belorusz front élén átkel a Búgon. 1944 augusztusá­ban eljut a harcoló Varsó határáig. Arra a kérdésre, hogy miért nem sietett a varsói­ak segítségére, a Sunday Times riporterének a következőket válaszolta: „Ha a németek nem vetették volna be az egész háborús gépezetet, elfoglalhattuk volna Varsót, de nem frontális támadással. Visszaszo- rultunk. Ilyesmi előfordul a háborúban".

1944. december 18-án a 2. Belorusz front parancsnokaként részt vett a lengyel ten­ger- parton vívott harcokban, töb­bek között Gdansknál, majd pedig a berli­ni hadműveletben.

1945-1949 között Rokosszovszkijt a Né­metországban állomásozó szovjet hadsere­gek északi csoportjának parancsnokává nevezik ki, 1949. november 7-én pedig át­veszi a Len- gyel Népköztársaság nemzetvé­delmi minisztériumának vezetését, ezen mi­nőségében Lengyelország nevében aláírja a Varsói Szerződést. 1952-ben Lengyelor­szág miniszterel- nök-helyettese lesz, tagja továbbá a LEMP Központi Bizottságának és Politikai Irodájának. 1956 októbere után eltávolítják a központi államhatalom­ból, ezután visszatér a Szovjet- unióba, ahol egy ideig honvédelmi miniszterhelyettes, majd a Kaukázuson túli katonai körzet parancsnoka lesz. 1962-ben a szovjet had­sereg főinspektoraként a katonai képzést irányítja. 1968. augusztus 3-án, hetvenkét éves korában halt meg.

*Vissza a „Ki kicsoda” oldalra

Érdekességek Rokosszovszkijról

  • A leningrádi Kreszti börtönben átélt kínzások során Rokosszovszkijnak több fogát is kiverték. Ezeket utóbb a korszakban divatos aranyfogakkal pótolták. Nem véletlen, hogy az 1940 után róla készült fényképek nagy többségén egyáltalán nem, vagy csak csukott szájjal mosolyog.
  • Ő szerepelt a Time magazin 1943. augusztus 23-i számának címlapján.
  • 1945. január 21-én Rokosszovszkij a 2. Belorusz Front parancsnokaként kiadta a 0006-os számú parancsot a Vörös Hadsereg katonái számára. Ennek értelmében a civil lakossággal szemben elkövetett erőszakot, rablást vagy pusztítást halállal büntették.
  • Saját magát minden – katonai és polgári – kérdőíven és dokumentumban lengyel nemzetiségűnek vallotta; oroszul is jellegzetes lengyel akcentussal beszélt. 1956-ban, mielőtt elhagyta volna az országot, keserűen kifakadt Franciszek Cymbarewicz tábornoknak: „a sors iróniája, hogy Oroszországban lengyelnek tartanak, Lengyelországban pedig orosznak”

(forrás: Wikipédia)

A bejegyzés trackback címe:

https://2vilaghaborufegyverei.blog.hu/api/trackback/id/tr3613451403

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása