Kevéssé ismert amerikai tábornok, 1887. január 5-én született Pearry-ben, Georgia államban. 1904-ben kezdte meg tanulmányait a West Pointon, de az első tanév után mate­matikából elért rossz ered­ménye miatt otthagyta az iskolát. 1906-ban bevonult a 17. gyalogosezredhez az atlantai Fort McPhersonba.

Három évi szolgálat után letette tiszti vizsgáit, és al­- hadnagy lett. 1916-ban a me­xikói határon szolgált a Pershing tábornok vezette expedícióban. 1918-ban a 6. gyalogosezreddel együtt Franciaországban har­- colt; az I. világháborút alezredesi rang­ban fejezte be, kiemelkedő érdemeiért és bátorságáért megkapta a Distinguished Service Cross és az Ezüstcsillag kitün- tetéseket.

1919-ben Hodges az amerikai hadsereg­gel együtt a megszállt Rajna-vidéken állomáso- zott. A következő évben visszatért az USA-ba, és a tábori tüzérségi iskola elvégzése után, 1925-ben a Command and General Staff College-ba küldik. Hamarosan az ameri­kai had- sereg egyik legjobb gyalogsági tiszt­jeként tartják számon. Az Army War College elvégzé- se után 1934-ben az amerikai hadsereg főparancsnokságára rendelik a Fülöp-szigeteken.

1940-ben a gyalogsági iskola parancsnokává nevezik ki Fort Benningben, majd a követ- kező év májusában dandártábornokká léptetik elő. 1941-1942-ben az amerikai felderítés parancsnoka, és hama­rosan kinevezik a szárazföldi haderő Parancsnoki Iskolájának fő- nökévé is. 1942 végéig marad ebben a beosztásban, ekkor az amerikai 3. hadsereg X. hadtes­tének élére állítják. 1943-ban vezérőrnaggyá léptetik elő, és átveszi a 3. hadsereg parancsnokságát San Antonióban.

1944 elejétől részt vesz a nyu­gat-európai partraszállás előkészítésében; Angliába érkezve az 1. hadsereg főparancsnoka, Omar Bradley helyetteseként készíti fel a csapatokat.

1944 augusztusában, a Cobra hadművelet után, amikor Bradley tábornok parancsnok- sága alatt létrehozzák a 12. hadseregcsopor­tot, Hodges átveszi az amerikai 1. hadsereg parancsnokságát. Részt vesz a falaise-i csatában, áttö­ri a Siegfried-vonalat és elfoglalja Aachent. A német ellentámadás idején az Ardennek­ben sikeresen irányítja a harci tevé- kenységet az amerikai védelem északi szakaszán. Az eu­rópai hadműveleteknek ebben az időszakában legnagyobb sikere a remagen-i híd elfoglalása 1945. március 7-én, ami meg- nyitja az utat az amerikai 1. hadsereg előtt az Elba felé. 1945. áprilisban az 1. hadsereg elfoglalja Lipcsét és Hallét, és április 25-én az Elba partján, Torgauban találkozik Konyev marsall 1. Ukrán frontjával.

Kiváló parancsnoki munkájáért a németor­szági arcvonalon Hodges megkapja a harma­dik tábornoki csillagot, s győzelmei alapján az egyik legkiválóbb amerikai parancsnok­nak te- kintik. 1945. május 22-én, az európai hadművele­tek befejezése után Hodges tábornokot áthe­lyezik a Csendes-óceánra, így részt vehet Okinawa elfoglalásában. Itt éri a háború vé­ge. 1949-ig marad a hadseregben. 1966. janu­ár 15-én hal meg San Antonióban.