A brit és amerikai légideszant csapatok által alkalmazott 105 mm-es könnyű tarack. Tervezését 1941-ben kezdték el, és 1943-ban állították szolgálatba. Tömege a 75 mm-es M1A1 lövegnek közel a kétszerese, 1134 kg volt, ami azonban még mindig egy tonnával volt kevesebb a hasonló teljesítmény-paraméterekkel rendelkező tábori ágyúnál, az M2A1 (M101) 105 mm-es taracknál, amelyből kialakították.

Az M3A1 viszonylag alacsony tömegét a cső rövidítésével, könnyebb lövegtalppal és alumínium-magnézium ötvözetek széles körű alkalmazásával érték el, lehetővé téve a vitorlázógépes légi szállítást. Ez a löveg nem volt szétszerelhető, szállítását vitorlázógép- pel oldották meg. Egyaránt bevetésre került az európai és a csendes-óceáni hadszíntéren is. 1943 és 1945 között összesen 2580 darab került legyártásra.

TECHNIKAI ADATOK

• Méretek: 3,94 m x 1,71 m x 1,26 m
• Űrméret: 105 mm
• Cső- és űrmérethossz: 1880 mm (L/17.9)
• Teljes hossz: 3,315 m
• Tömeg: 1134 kg
• Személyzet: 6 fő
• Maximális lőtávolság: 7600 m
• Lövedék torkolati sebessége: 311 m/s
• Elméleti tűzgyorsaság: 2-4 lövés/perc