Nem sokkal azelőtt, hogy az Amerikai Egyesült Államok belépett a II. világháborúba, az amerikai hadsereg kidolgozott egy elképzelést, amely szerint a gyorsan mozgó páncélos kötelékeket tömegesen bevetett páncélvadászokkal kell szétzúzni. Az M10 Wolverine ezen koncepció alapján készült. Az M4 Sherman harckocsialvázát egy légvédelmi ágyúból kifej- lesztett M7-es löveggel látták el.

Az így kialakított M10 csak vékony páncélzattal rendelkezett, nem közelharcra szánták. A típust 1942 szeptembere és decembere között gyártották, közel 5000 darab készült belő- le. Az önálló páncélvadász zászlóaljak ötlete hamarosan kudarcot vallott, ezért a legtöbb M10-est a rohamegységek megerősítésére használták. A típus a háború végéig szolgálat- ban maradt, de jókora mérete és ágyújának egyre csökkenő hatékonysága sokat levont a harcértékéből. A II. világháború végére az M10-et – teljesen új tervezésű lövegtoronnyal – M36 Jackson változattá fejlesztették, 90 mm-es ágyúval felszerelve.

TECHNIKAI ADATOK

• Méretek - hosszúság 6,83 m; szélesség 3,08 m; magasság 2,56 m
• Súly: 29 900 kg
• Személyzet: 5 fő
• Fegyverzet: egy 76,2 mm-es M7-es ágyú, 1 db 12,7 mm-es Browning géppuska
• Páncélzat: 12-37 mm
• Hatótáv: 320 km (úton)
• Motor: két, összesen 375 LE-s teljesítményű General Motors hathengeres dízelmotor
• Teljesítmény: max. sebessége úton 51 km/h; gázlóképesség 0,91 m; lépcsőmászó képesség 0,46 m; árokáthidaló képesség 2,26 m

*A Sherman M4-es közepes harckocsi- részletesebben