Az 1930-as kiegészítő Londoni Flotta-egyezmény a japán haditengerészet repülőgép-hordozó flottájának engedélyezett határát 10 000 tonna vízkiszorítással növelte, 91 000 tonnára. Ennek keretében, a még "hivatalosan" kihasználatlan vízkiszorítási kapacitást is felhasználva tervezték meg a Soryu (Kék Sárkány) csapásmérő repülőgép-hordozót.

Bár a flottaévkönyvek a Hiryu testvérhajójaként tartják nyilván, tény, hogy a hajók teljes hosszúságukon és repülőgép-kapacitásukon kívül minden egyéb jellemzőjükben és külső formájukban is eltérnek egymástól. Felépítését tekintve teljes fedélzetes, jobb oldalon elhelyezett szigettel (a Hiryu-nál ez a baloldalon van) és lehajtható füstelvezető kémé- nyekkel, középvonalban elhelyezett három repülőlifttel.

Minden szempontból viszonylag jól sikerült konstrukció volt az 1937 decemberében szolgálatba állt hajó, majd egyike volt azoknak a hordozóknak, melyek részt vettek 1941. december 7-én a Pearl Harbor elleni támadásban. Ezt követően repülőgépei a Malacca, Darwin, illetve Jáva elleni hadműveletekben harcoltak. A Midway-szigetek ellen induló japán repülőgép-hordozó haderő részeként ért véget pályafutása, miután a hordozókat teljesen készületlenül érte, amikor a USS Yorktown (CV-5) ellentámadást indító repülő- gépei lecsaptak rájuk. Az Akagi, a Kaga, a Hiryu és a Soryu számos bombatalálat után a tenger fenekén végezte.

TECHNIKAI ADATOK

• Vízrebocsátás: 1935.
• Vízkiszorítás: 15 900 t (üresen) 19 516 tonna (harckészen)
• Méretek: hossz: 221,9 m - szélesség: 20,7 m - merülés: 7,5 m
• Sebesség: 34,5 csomó (63.9 km/h)
• Személyzet: 1103 fő
• Hajtómű: 4 hajócsavar és 4 gőzturbina - 152 000 LE
• Hatótávolság: 10 800 km
• Fegyverzet: 12 db 127 mm-es (6×II-/40) ágyú, 28 db 25 mm-es (14×II) légvédelmi ágyú - 71 repülőgép
• Páncélzat: nincs adat