Az amerikai hadsereg 1935-ben kezdett el kifejleszteni egy könnyű páncéltörő ágyút. Az 1937-ben rendszeresített M3-as tulajdonképpen egy német modell alapján készült, és 64 mm páncélvastagság átütésére volt képes 500 m távolságról. Kis súlya lehetővé tette, hogy akár egy Jeep is vontathassa. 

Ez a mozgékonyság, valamint a japán harckocsik gyengébb páncélzata volt az oka annak, hogy a fegyver a csendes-óceáni hadszíntéren igen sikeres volt. Európában és Afrikában viszont gyakorlatilag hatástalan volt a német páncélosokkal szemben. 1943-ig húsz- ezernél is többet készítettek belőle. A 37 mm-es löveget beépítették az M8-as könnyű páncélgépkocsiba és az M3A1 Stuart harckocsi egyes sorozataiba is.

TECHNIKAI ADATOK

• Űrméret: 37 mm
• Csőhossz: 1979 mm
• Teljes hossz: 3,315 m
• Tömeg: 414 kg
• Személyzet: 5 fő
• Maximális lőtávolság: 11 750 m
• Lövedék torkolati sebessége: 884 m/s
• Elméleti tűzgyorsaság: 5 lövés/perc