1943-ban indult a fejlesztése a Weisz-Manfréd gépgyárban, 1944 közepére elkészültek a harckocsi prototípusával. A 38 tonnásra tervezett Tashoz nagyobb teljesítményű motorra volt szükség, de csak a Turán motorja állt rendelkezésre. Ezért két darab 260 LE-s Turán motor került beépítésre párhuzamosan, egy közös hajtóművel és egy 2x5 fokozatú boly- góműves sebességváltóval együtt.

A futóműnél figyelembe vették a Toldinál és a Turánnál tapasztaltakat, és ezért nem torziós rugózással készítették, hanem oldalanként 3 pár laprugókra is támaszkodó középnagyságú görgőpárt alkalmaztak. A mérnökök a Tasnál még egy lényeges műszaki problémát oldottak meg: a páncéltestet hegesztették és csak minimális mennyiségben használtak szegecseket. A harckocsiba egy 75 mm-es 43M magyar páncéltörő ágyút kívántak elhelyezni, ehhez kellett egy új tornyot kialakítani. 1944 tavaszán a hegesztett törzs és a torony elkészült, a páncéltestbe a futóművet, a motorokat és a meghajtást beépítették. 1944. július 27-én a Tas szerelési munkáit az amerikai légitámadás miatt abba kellett hagyni, ugyanis a bombázás a szerelő- és a gépműhelyt elpusztította. A leszakadó csarnok rádőlt a harckocsira, amely kiégett.

TECHNIKAI ADATOK (prototípus)

• Méretek: hosszúság 7,10 m; szélesség 3,50 m; magasság 3,01 m
• Súly: 38 000 kg
• Legénység: 5 fő
• Fegyverzet: egy 43M 75 mm-es harckocsiágyú és két 8 mm-es Solothurn 34/40M géppuska
• Páncélzat: 20-120 mm
• Hatótáv: 220 km (úton)
• Motor: két, egyenként 260 LE-s Weiss-Manfred Z benzinmotor
• Teljesítmény: max. sebessége úton 45 km/h

*Turán közepes harckocsi és főbb változatai