A japán 75 mm-es Type 35 gyalogsági ágyút igen széles körben alkalmazták a II. világ- háború folyamán. Elsősorban a gyalogság közvetlen tűztámogatására használták. A több mint 1000 kg súlyú löveg képes volt az 5,7 kg súlyú robbanólövedéket 10 km távolságba eljuttatni, bár hatásos lőtávolsága ennél…

A nyugaton általában Zero-nak nevezett Mitsubishi A6M repülőgép neve a japán 'Zero-Sen' arra utal, hogy a típust 1940-ben, azaz az ősi japán időszámítás szerint 2600-ban fogadták el. Az A6M a leghíresebb japán repülőgépnek számít, és virágkorában valóban kiváló haditengerészeti vadászgép…

Annak ellenére, hogy a Mitsubishi cég tervezte Type 95 könnyűpáncélos nem bírt számottevő fejlesztési potenciállal — a gyenge futómű és a kicsiny torony lehetetlenné tette a nagyobb fegyver beépítését — a háború éveiben számos variáns és kísérleti változat épült a harcjármű alapjain. 1945…

A Type 2 Ka-Mi fejlesztése a 30-as években kezdődött. A Type 95 Ha-Go könnyű harckocsit próbálták légtartályok felszerelésével úszóképessé tenni. A siralmas eredmények arra késztették a tervezőket, hogy a harckocsit alapjában véve érintetlenül hagyva lássák el kiegészítő pontonokkal, és így…

A gyalogsági csapatok támogatására fejlesztették ki a japánok a Type 89 Chi-Ro közepes harckocsit, amely 1932-ben állt csapatszolgálatba. A 12 és fél tonnás, 57 milliméteres löveggel ellátott harckocsi támadófegyverként, rendvédelmi célokra, illetve önjáró tüzérségi eszközként is alkalmazható…

A Type 95 Ha-Go (említik Type 97 Ke-Go néven is) harckocsi tervezésére az 1930-as években került sor a japán hadsereg elvárásainak megfelelően, amikor kiderült hogy a Chi-Ro közepes harckocsi nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Amikor 1943 elején beszüntették a típus gyártását, megközelítőleg…

Az lse-osztályú, régi típusú csatahajó, a Hyuga Kjúsú egyik délkeleti tartományáról kapta nevét. 1917. január 27-én bocsátották vízre, és 1918 áprilisára készült el. 1934 és 1936 között a Japán Császári Haditengerészet több más csatahajójához hasonlóan átépítették: megnövelték fedélzeti páncélzatát…

A japán császári főparancsnokság elsőnek ismerte fel a repülőgép-hordozók döntő fontosságát a tengeri hadműveletekben. 1931-től öldöklő harcok dúltak Mandzsúriában, ahol szinte korlátlan légi fölényt vívtak ki a hordozók fedélzeti repülőgépei. A haditen- gerészet pilótáinak ez kiváló felkészülési…

Az 1936/37 között vízrebocsátott, 10 egységből álló Asashio-osztály névadó hajója. Az osztály a Fubuki- osztály után az új mindenes romboló koncepciója jegyében épült. Későbbiekben kisebb-nagyobb módosításokkal a további egységek a Kagero- majd Yugumo-osztályokként kerültek…

A négy egységből álló Akatsuki-osztály névadó hajója. A Fubuki-osztály utolsó 4 tagjaként is említik ezeket az egységeket, melyeket 1930-ban kezdtek el építeni különböző japán hajógyárakban. Élvonalbeli, első osztályú rombolók voltak, 38 csomós végsebességgel, elsőként légvédelemre is használható…