A japán császári főparancsnokság elsőnek ismerte fel a repülőgép-hordozók döntő fontosságát a tengeri hadműveletekben. 1931-től öldöklő harcok dúltak Mandzsúriában, ahol szinte korlátlan légi fölényt vívtak ki a hordozók fedélzeti repülőgépei. A haditen- gerészet pilótáinak ez kiváló felkészülési lehetőséget adott a későbbi feladatokra.
A londoni (washingtoni) flottaszerződések lejárta az 1936-os év volt, a tulajdonképpeni háborús készülődés ez évben szabadult el. A japán haditengerészet még a korlátozó szerződés lejárta előtt megtervezte a Hiryu (Repülő Sárkány) nevű, sorrendben nyolcadik repülőgép-hordozóját, és 1936-ban meg is kezdődött az építése. A hajó teljes hosszú- ságában végigfutó, ún. feltámasztásos repülőfedélzete és középvonalban elhelyezett három repütőliftje volt. Kísérletképpen a parancsnoki hidat a hajó bal oldalára építették (az Akagi-hoz hasonlóan), a lehajtható füstelvezető csöveket pedig jobb oldalra.
A 17 300 tonna vízkiszorítású hajót 1939 júliusában állították szolgálatba. A jó felépítésű és jól alkalmazható hadihajó szinte valamennyi tengeri hadműveletben részt vett a világháború során, a midway-i csatában történt elsüllyesztéséig.
TECHNIKAI ADATOK
- Vízrebocsátás: 1937
- Vízkiszorítás: 17.300 t (üresen); 20.250 t (max.)
- Méretek: hossz: 227.35 m - szélesség: 22,03 m - merülés: 7,82 m
- Sebesség: 34,5 csomó (63,9 km/h)
- Személyzet: 1100 fő
- Hajtómű: 4 hajócsavar, 4 db turbina - 153.000 shp
- Hatótávolság: 14 900 km
- Fegyverzet: 73 db repülőgép; 12 db 127 mm-es (6×II-/40) löveg és 31 db 25 mm (7×III, 5×II) légvédelmi gépágyú
- Páncélzat: nincs