A HMS Biter egyike volt azoknak a kísérő repülőgép-hordozóknak, amelyeket Amerikában a britek számára történő kölcsönadásra építettek. A repülőgép-hordozót eredetileg Rio Paranának nevezték volna. 1940-ben bocsátották vízre, amerikai hajóként (BAVG 3).

Angliába való megérkezése után a repülőfedélzetet 134 méterre növelték, majd 1942-ben az amerikai fegyvereket a brit 102 mm-es (4 h.) lövegekkel váltották fel. A HMS Biter jórészt a konvojok kíséreteként teljesített szolgálatot. A hozzá hasonló kísérő hordozók sokat tettek azért, hogy végül az atlanti csata a szövetségesek javára dőljön el. A hajót 1945-ben adták vissza az USA-nak, majd az amerikaiak továbbadták Franciaországnak. A franciák Dixmude névre keresztelték át és repülőgépszállító-hajónak használták. Brit testvérhajói a HMS Avenger és a HMS Dasher. 

TECHNIKAI ADATOK

• Vízrebocsátás: 1940
• Vízkiszorítás: 11 800 t (üresen); 15 368 tonna (harckészen)
• Méretek: hossz: 141,73 m - szélesség: 21,18 m - merülés: 6,41 m
• Sebesség: 16,5 csomó (30,55 km/h)
• Személyzet: 850 fő
• Hajtómű: 1 hajócsavar, Sun-Duxford diesel - 5200 LE 
• Hatótávolság: 7412 km, 15 csomó (27,78 km/h) sebességgel
• Fegyverzet: 3 db 102 mm-es (4 h.) Mk.V. ágyú, 16 db 20 mm-es légvédelmi gépágyú és 15 repülőgép
• Páncélzat: eredetileg nincs, később 50-100 mm