1919-ben eredetileg repülőgépek szállítására alkalmas segédtankernek tervezték a Hosho-t, a "Szárnyaló Főnixet”. Később azonban Japán első repülőgép-hordozójaként épült meg. 1921. november 13-án bocsátották vízre, és 1922 decemberében szerelték fel teljesen. Brit közreműködéssel épült, és tesztelésre, valamint fejlesztésre használták.

Kis parancsnoki hídja volt és három kéménye, melyeket le lehetett hajtani. 1923-ban eltávolították a hidat, és a több repülőgép befogadása érdekében megnövelték a repülőfedélzetet. Tükör- és jelzőfényrendszerrel is ellátták, mellyel megkönnyítették a pilóták számára a leszállást. Az ilyen berendezések, illetve kiképzésük miatt lehettek a japán flottalégierő repülősei a világ legjobbjai, amikor 1941-ben elkezdődött számukra a háború. A kínai—japán háborúban a Hosho repülőcsoportja közvetlen légi támogatást látott el, majd ezt követően kiképzőhajóként működött, de miután Japán belépett a háborúba, újra hadrendbe állították.

Részt vett a midwayi csatában, de ezután ismét csak kiképzésre használták. 1945. március 19-én megsérült a kurei támaszpont ellen indított amerikai légitámadás során, majd április 20-án leszerelték. A háború után hadifoglyokat szállított haza a fedélzetén. 1947 áprilisában bontották szét Osakában.

TECHNIKAI ADATOK

• Vízrebocsátás: 1921
• Vízkiszorítás: 7470 t (üresen); 9494 t (harckészen)
• Méretek: hossz: 168.25 m - szélesség: 17,9 m - merülés: 6,17 m
• Sebesség: 25 csomó
• Személyzet: 550 fő
• Hajtómű: 2 hajócsavar, 2 gőzturbina - 30.000 shp
• Hatótávolság: 8000 tengeri mérföld
• Fegyverzet: 4 db 140 mm-es (4×I-/50) löveg és 12 db 13.2 mm-es légvédelmi gépágyú + 21 repülőgép
• Páncélzat: nincs