1939-ben, a balti államok bekebelezése után Sztálin Finnországtól is területeket követelt, főleg a Karéliai-földnyelven, valamint a Finn-öböl partján. A követelések legfőbb oka Leningrád biztonságának növelése volt; a szovjet-finn határ akkoriban a várostól alig 30 km-re húzódott. A szovjetek más, nagyobb kiterjedésű, jóval északabbra fekvő és nagyrészt kihasználhatatlan területeket kínáltak cserébe. A finnek igyekeztek elhúzni a tárgyalásokat, és végül is nem írták alá a területi engedményekről szóló okmányokat.

Sztálint pofonként érte a finn visszautasítás, és a Szovjetunió 1939 novemberében megtámad- ta Finnországot. Az agresszió, amelynek során a finnek bámulatra méltó példáját adták a hazaszeretetnek, a II. világháború egyik fontos epizódja.


Katolikus családban született 1906-ban egy belga kisvárosban, Bouillonban. Már gimnazista korában Charles Maurras, a monarchia és abszolutizmus francia teoretikusának hatása alá került; 1924-ben belépett a Belga Katolikus Ifjúság Egyesületébe. A löweni egyetemen folytatott tanulmányai idején a katolikus rohamcsapatok élén számos, az „istentele- nek" ellen szervezett utcai akcióban vett részt, de jogi tanulmányait soha sem fejezte be.
Erich Alfred „Bubi” Hartmann,
Az egyik legnagyobb angol név viselője, Sir Winston Leonard Spencer Churchill, Malborough hercege a II. világháború kitörésekor 65 éves volt, és igen hosszú, változatos politikai pályára tekinthetett vissza. Pálya- futása 1900-ban kezdődött, amikor a Konzervatív Párt támogatásával alsóházi képviselővé választot- ták. Kilencszer volt miniszter, vezette a belügyi, a tengerészeti, a hadügyi és a pénzügyitárcát.


