A Blohm und Voss-nál eredményes kísérleteket folytattak olyan repülőgépekkel, amelyek megfelelő magasságba vontatva, majd ott kioldva siklórepülésből támadhatják az ellen- séges kötelékeket. Ezt követően határozták el a Bv-40-es harci vitorlázógép megépítését.

Az eredmény egy viszonylag kicsi, saját motor nélküli gép lett, amelyet minimális költ- séggel és munkaráfordítással kellett volna nagy sorozatban gyártani, illetve az ellenséges bombázókkal szemben bevetni. Úgy gondolták, hogy a Bv- 40-et egy Bf-109G merev vontatással húzná 250-700 m-rel az ellenséges bombázók berepülési magassága fölé; ott kellett volna a gépnek leválnia, majd 20 fokos siklásban a kötelék ellen támadnia.

A védelem áttörése után – ami a kis homlokfelületnek és a pilótafülke erős páncélzatának köszönhetően viszonylag gond nélkül kellett, hogy történjen – lehetőség volt egy egysze- ri támadásra a beépített fegyverzettel. A start négykerekes futóműről, a leszállás egy csúszóra történt. Négy gép készült el, ebből egyet a levegőben is kipróbáltak. Bevetésre nem került típus, később a fejlesztést teljesen leállították, habár szükségmegoldásként javasolták a Bv-40-esek Me-163B-kel történő vontatását is.

TECHNIKAI ADATOK

• Típus: saját hajtómű nélküli vadászgép
• Méretek: fesztáv 7,91 m; hossz 5,74 m; magasság: 1,66 m
• Páncélzat: a szélvédő 120 mm-es páncélüvegből, a többi páncélzat 20 mm-es (elöl), 8 mm-es (oldalt) és 5 mm-es (hátul) acéllemez
• Személyzet: egy fekvő helyzetű pilóta az orrban
• Fegyverzet: két 30 mm-es MK 108 mereven előre tüzelő gépágyú, a megvastagított szárny-törzs átmenetben elhelyezve
• Motor: nincs
• Hatótávolság: nincs adat
• Teljesítmény: max. sebessége 900 km/h