Utolsó kommentek:

Head Honcho 2020.08.08. 12:21:57

A háború akkor is csak háború, mérleget pedig csak utána lehet vonni, mi volt sikeres és mi nem.

Bejegyzés: Pár szó Harris bombázóhadjáratáról [257.]

Head Honcho 2020.08.01. 05:13:49

Ó szegény, épp náci irányítás alatt álló ártatlan Németország...

Bejegyzés: Történet - "Újra lebombáztam volna Drezdát" [256.]

szénáspop 2020.06.30. 22:13:37

minden volt, csak akasztott ember nem; de lehetett volna az is, ha túléli

Bejegyzés: Ki kicsoda - Jamamoto Isoroku (1884-1943) [250.]

barabasJ 2020.06.11. 14:27:26

"Eisenhower pedig, amikor a potsdami konferencián értesült a bomba tervezett bevetéséről, úgy vélte, "teljesen szükségtelen". Illetve, ahogy a későbbiekben megfogalmazta, "nem volt szükség lecsapni rájuk azzal a szörnyűséggel". MacArthur, akinek nem kérték ki a véleményét, később azt mondta, hogy egyetért Eisenhowerrel."
Ehhez képest alig pár év múlva, a koreai háború idején amellett kardoskodott, hogy azonnal vessenek be 9-10 atombombát... (Szerencsére ez nem történt meg, viszont MacArthurt leváltották.)

Bejegyzés: Történetek - Muszáj volt ledobni... [243.]

barabasJ 2020.06.11. 14:22:16

És nagy szégyene MacArthurnak, Japán akkori "sógunának", aki büntetlenséget ígért és adott a 731-es egység orvosainak a „kutatási anyagaikért” cserébe...

Bejegyzés: Történetek - Japán kapitulációja [245.]

Habitus 2020.06.11. 01:29:21

Persze.
II. világháborúhoz kapcsolódó könyvek, Wikipédia, História, Sprektum, National Geographic, Rubikon, Haditechnika, Hadi krónikák, Arcanum és egyéb kiadványok.

Bejegyzés: Ki kicsoda - Leon Degrelle (1906-1994) [131.]

Matemak110 2020.06.09. 16:44:06

Jó napot! Szervusz!
A megírt cikk/bejegyzés forrásairól lehet tudni valamit?

Bejegyzés: Ki kicsoda - Leon Degrelle (1906-1994) [131.]

szénáspop 2020.06.07. 16:35:39

a 731-es alakulat tgjainak büntetlenül hagyása nagy szégyene Amerikának, a viágnak

Bejegyzés: Történetek - Japán kapitulációja [245.]

Head Honcho 2020.05.28. 15:01:09

Fogalmazzunk úgy, hogy racionális döntés volt.

Bejegyzés: Történetek - Muszáj volt ledobni... [243.]

bandiras2 2020.05.27. 22:33:49

Muszáj volt ledobni? Igen muszáj volt. De nem azért mert olyan sok pénz ment el rá.
Ha nem dobják le, akkor sokkal sokkal több ember halt volna meg.
Részletek: dailymotion.com/video/x12q9wz
Angolul nem árt érteni hozzá, de ez mindenkinek saját személyes problémája.
"A tények makacs dolgok"
Az atombomba elhozta a békét.
MAD. Mutually Assured Destruction.
Kölcsönösen biztosított megsemmisítés.
És a háború megnyerhetetlenné vált. A hadseregek ültek a seggükön, és nem háborúztak, mert különben vége a világnak.
Kicsiben persze csinálták. Jó messzi kies helyeken, ahol ELVILEG kicsi volt az esély a helyzet elmérgesedésére, pl Korea, Vietnam, meg Dél Amerika.
De egyébként béke volt. És ezt a békét a BOMBA hozta el.
India-Pakisztán. Ott is csak határvillongások vannak, mert egyik se mer nagyon támadni, mert félnek a következményektől. Nagyjából béke van.
A bomba jó dolog. Mégpedig azért, mert olyan borzalmas. Inkább mindenki megül a seggén mint hogy kockáztasson. Egyszerűen túl borzalmas.

Bejegyzés: Történetek - Muszáj volt ledobni... [243.]

sóskatáska 2020.05.21. 22:38:20

Az egyik legszebb pisztoly.
Van egy CO2 patronosom ,nagyon szeretem.

Bejegyzés: Luger P08 'Parabellum' pisztoly

barabasJ 2020.04.24. 20:12:27

És még egy kis kiegészítés: Manilát márciusra foglalták el az amerikai csapatok . A Luzon északi részén azonban továbbra is jelentős japán erők álltak harcban, kihasználva az erdőshegyes terep lehetőségeit. Az itteni japán csapatok helyzete akkor vált tarthatatlanná, amikor az amerikai erők április 26-án elfoglalták az észak felé vezető útvonalak kulcsának számító Baguio városát, majd május 13-án a Cagavan-folyó völgyét lezáró Balete-hágót.

A Jamasita tábornok parancsnoksága alatt álló jelentős létszámú „Sobo” csoport ekkor kezdte meg a sziget kiürítését. A japán visszavonulás fő iránya a Cagavan-folyó völgye volt, Appari városának kikötőjéből tervezték a csapatok behajózását az északabbra lévő szigetek felé. A japán erők sikeres kivonása jelentős hatást gyakorolhatott volna a Csendes-óceán szigeteiért vívott harcok további menetére, ezért az amerikai katonai vezetés elhatározta a „Sobo” csoport bekerítését.

Luzon parti útjain már március óta haladt észak felé egy hadosztálynyi amerikai, sorra foglalva el a part menti kikötőket, a támadás végcélja Appari kikötője volt. Minden azon múlott, hogy a kikötővárost a japánok, vagy az amerikaiak érik el előbb. Az amerikai csapatok támadása gyorsabban haladt, így június 23-án birtokba vették a várost, a japán erők kivonása pedig meghiúsult. Egy héttel később az amerikai haderő már az egész szigetet ellenőrzése alá vonta, és július 5-én véget is értek a harcok.

Bejegyzés: Fülöp-szigetek, 1944 ősze [235.]

barabasJ 2020.04.24. 19:15:03

Jamashita nem akarta Manilát védeni; csak épp Iwabuchi admirális (a haditengerészet bázisának parancsnoka) úgy döntött, hogy figyelmen kívül hagyja Jamashita kivonására vonatkozó parancsát, és kb. 18-20 ezer emberével házról-házra folyó harcot folytat, és ezzel Manilát gyakorlatilag a földdel tették egyenlővé. Közösen az amerikaiakkal.

Bejegyzés: Fülöp-szigetek, 1944 ősze [235.]

Hosszupuska 2020.04.24. 16:34:15

1944. október 23.-26."- a amato képe alatt - Na még egyszer: a Jamató képe alatt.

Bejegyzés: Fülöp-szigetek, 1944 ősze [235.]

math0 · http://ateistaklub.blog.hu 2020.04.24. 14:45:02

Hát, bazdmeg a csata menetéről, hogy miért hiúsult meg a japánok terve, arról egy büdös kukkot nem írtál.

Bejegyzés: Fülöp-szigetek, 1944 ősze [235.]

Hosszupuska 2020.04.24. 13:54:22

@steery: @Buchhalter: Most látom csak, hogy az egy korábbi, másfél éves poszt, vmiért az hamarabb "íródott" meg - gondolom ezért lett csak belinkelve a mostani posztba. Ott meg vannak a veszteségek is, legalább is ami a tengeri csatát illeti....

Bejegyzés: Fülöp-szigetek, 1944 ősze [235.]

Hosszupuska 2020.04.24. 13:45:56

@Buchhalter: @steery: Ott van a csata, csak belinkelve (kissé szerencsétlenül) - ahhoz van a rövig dölt betűs,Leytes ismertető, lásd. "Fülöp-szigeteki tengeri csata, 1944. október 23.-26."- a amato képe alatt. A manilai harcoknál meg tényleg nem ártott volna mgemlíteni, hogy Jamasita parancsa ellenére egy olyan 20 ezer fős egység parancsnoka nem vonult ki a városból, és emiatt volt Manila ostroma, lerombolása. ...

Bejegyzés: Fülöp-szigetek, 1944 ősze [235.]

steery 2020.04.24. 10:37:49

Nekem sem tetszik ez a cikk. Rövid, összecsapott, hiányos. Bemutatja az események hátterét és az átfogó stratégiai helyzetet, de magáról a csatáról gyakorlatilag semmit.

Bejegyzés: Fülöp-szigetek, 1944 ősze [235.]