Krím és Szevasztopol 1942 nyaráig [141.]

2019. február 21. - Habitus

Miközben – pontosabban, mielőtt – elkezdődött volna a szovjet vereséggel végződő második harkovi csata, délen is súlyos harcok folytak; a német offenzíva még 1941 szeptemberében elérte a Krím-félszigetet. A német 11. hadsereg és a román 3. hadsereg Erich von Manstein parancsnoksága alatt szeptember 24-én kezdte meg támadását a félsziget bejárata, a pere- kopi földszoros ellen, melyet összesen 235 ezer katonával a szovjet önálló 1. Tengermelléki Hadsereg (I. J. Petrov vezérőrnagy), az önálló 51. hadsereg (F. I. Kuznyecov vezérezredes) és a Fekete-tengeri Flotta védett.

barbarossa-map2.jpg

Az október eleji kiadós esők és a sáros időszak (németül az ún. Schlammperiode) ugyan lelassította a német offenzívát, de Manstein 11. hadserege október 27-én ennek ellenére áttört Perekopnál, és a bekerített fekete-tengeri szovjet flotta-bázis, Szevasztopol kikötő- jének kivételével november 16-ig elfoglalta az egész Krím-félszigetet. Manstein jelentése szerint a német hadsereg 100 000 foglyot ejtett, míg a szovjet források 70 000-es veszte- ségről számolnak be (beleértve a halottakat és a sebesülteket is).

krim194142-2.jpg

A német 11. hadsereg gyalogsága utcai harcokat vív a Krímben 1941 őszén

A kikötőváros ellen – amely akkor a világ egyik legerősebb erődrendszerével rendelkezett – az első támadásra 1941. október 30-án került sor, ezzel elkezdődött a város 250 napig tartó ostroma. A számtalan vasbeton-erőddel körbevett várost a szovjet önálló Tenger- melléki Hadsereg hét lövészhadosztálya és négy dandára védte.

1941. december 17-én a tenger felől ellátott erődrendszert menetből öt, légi és páncélos támogatásban részesített hadosztály támadta meg, de a szovjetek visszaverték rohamai- kat. Manstein német-román csapatai ezt követően kénytelenek voltak ostromba kezdeni. A város köré mintegy 1300 tüzérségi eszköz telepítettek, melyekből 600 darab 15 cm-nél nagyobb űrméretű volt; a német haditengerészet eközben a szovjetek utánpótlását igye- kezett elvágni.

krim194142-3.jpg

I. J. Petrov vezérőrnagy, az 1. Tengermelléki Hadsereg parancsnoka harcálláspontján Szevasztopol körzetében, 1941 késő őszén

December 21-én a Vörös Hadsereg ellentámadásba ment át, 1941. december 26-án és 30-án körülbelül 40 000 embert tettek partra Kercs, illetve Feodoszija közelében. A partra- szállás kezdeti sikerei után a szovjet hadvezetés úgy döntött, hogy tovább nyomulnak Perekop felé és csapdába ejtik a félszigeten lévő német–román erőket.

A félsziget keleti felén csupán a német 46. gyalogos hadosztály, és egy román dandár állomásozott Hans von Sponecks vezetésével. Sponecks nem kapott engedélyt a vissza- vonulásra, így a hadosztály szinte teljesen felmorzsolódott, nehézfegyverzetének nagy részét elvesztve. A Vörös Hadsereg a Kercs-félsziget „nyakáig” nyomult előre, de itt a magukhoz térő német-román csapatok megállítottál a támadást. Hónapokig tartó tá- madás-ellentámadás sorozat következett, az utolsó szovjet offenzíva 1942. április 9-én indult meg – és azonnal bele is ütközött a szintén támadó német-román csapatokba.

krim194142-4.jpg

Szovjet komisszár egy géppuskás egységnél 1942 májusában, Szevasztopolban

Május 8-án a német 11. hadsereg öt gyaloghadosztálya és egy páncéloshadosztálya, valamint a román VII. hadtest és a 8. lovashadosztály támadást indított a Kercs-félszige- tet védő Krími Front (D. T. Kozlov altábornagy) 44., 47. és 51. hadserege ellen. A szovjet csapatok összlétszáma 249 800 fő volt. A Trappenjagd (Túzokvadászat) fedőnevű német hadművelet a félsziget visszafoglalását tűzte ki célul, hogy utána minden erővel folytat- hassák Szevasztopol ostromát. A szovjetek ugyan mélyen lépcsőzött védelmet építettek ki, de a német-román csapatok május 15-ig heves harcokban áttörték állásaikat, és bir- tokba vették a félszigetet.

Szovjet adatok szerint a Krími Front 162 282 halottat és eltűntet veszített. A csapatok maradványait május 19-ig a Krímből a Tamany-félszigetre vonták vissza; de a kiürítést szervezetlenül hajtották végre, technikai eszközeik és nehézfegyverzetük csaknem teljes egészében a németek kezébe került.

krim194142-5.jpg

Kercs, a szovjet visszavonulás után 1942 májusában

Miután megtisztították a félszigetet, a németek figyelme ismét Szevasztopol felé fordult; a 11. hadsereg folytatta Szevasztopol ostromát. Manstein megkapta a legnagyobb ágyú- kat, ismét felvonultatták a 80 cm űrméretű Dora vasúti löveget; amely öt nap alatt 48 lö- vedéket lőtt ki a Molotov, Sztálin, Gorkij és Szibéria nevű erődökre, valamint egy sziklába vájt hadianyagraktárra. Május 21-én működésbe lépett a 60 cm-es Gerät 040 Karl önjáró mozsárágyú is, és pusztító erővel szintén lőni kezdte a város erődítményeit.

1942. június 7-én, ötnapos tüzérségi előkészítés után a német 11. hadsereg megindította Störfang (Tokhalfogás) fedőnevű hadműveletét a város bevételére. A mintegy 35 kilomé- ter hosszú arcvonalon hét német és két román hadosztály, valamint néhány kisebb egy- ség indította meg rohamát. A gyalogságot a 190., 197. és 249. rohamlövegosztályok StuG. III rohamlövegei, valamint mintegy 600 repülőgéppel a VIII. repülőhadtest hét bombázó-, három zuhanóbombázó- és négy vadászrepülő-ezrede támogatta. (A fontos szerep jutott a lángszórókkal, robbanótöltetekkel harcoló német rohamutászoknak, akiknek az erőd- elemeket egyenként kellett elfoglalniuk, illetve megsemmisíteniük.)

krim194142-9.jpg

A Gerät 040 Karl által szétlőtt Maxim Gorkij erőd 305 mm-es 2. sz. lövegtornya

Június 16-án megtört a szovjet ellenállás az öböl északi oldalán. Itt a 30. hadtest – amely Szevasztopol délkeleti külvárosa irányába tört előre – beleütközött a Sapun hegyen húzó- dó legerősebb szovjet védőállásba. Június 23-án a harcok újult erővel lángoltak fel, az Inkerman-magaslatokért és a Csernaja folyó völgyébe torkolló utak birtoklásáért egészen június végéig folyt az elkeseredett küzdelem.

Június 28-án Manstein partraszálló akciót indított Szevernaja-öböl északi oldalától a déli- be, hogy csapatai megkerülhessék a Sapun-vonalat. A súlyos, véres harcokban mindkét fél nagy veszteséget szenvedett, és a németek bejutottak a városba. Ekkor Sztálin utasítá- sára minden magas rangú szovjet tisztet tengeralattjárókon evakuáltak, a Fekete-tengeri Flotta parancsnoksága pedig repülőgépen hagyta el Szevasztopolt.

krim194142-7.jpg

Német lobogó a szevasztopoli erődrendszer felett 1942 júliusában

A kikötővárosért június 31-ig, a Herszonesz-félszigetért, ahonnan a szovjetek kiürítették Szevasztopolt, július 4-ig folytak a heves harcok. A szovjetek az ostrom 250 napja alatt 156 880 halottat és eltűntet, 622 löveget és 28 harckocsit veszítettek; ebből körülbelül 95 ezer fő volt a hadifogoly. A német szárazföldi csapatok 4338 halottat, 18 ezer 185 sebesültet és 1591 eltűntet jelentettek. Szevasztopol elfoglalását követően Mansteint július 1-i hatállyal Hitler tábornaggyá léptette elő, de a város elnyúló ostromával sok időt veszítettek, így késett a nagy német offenzíva; a tavaszi hadjárat helyett egyre inkább nyárra tolódott a "mindent eldöntő támadás" Sztálingrád és a Kaukázus ellen.

A bejegyzés trackback címe:

https://2vilaghaborufegyverei.blog.hu/api/trackback/id/tr1114641990

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.