Az AM (módosított A, vagy Junsen A) hidroplán-szállító tengeralattjáró már két repülő- gépet volt képes hordozni. A tervezett 4 egységből végül is csak 2 egység épült meg. Az ilyen nagyméretű tengeralattjárók eredetileg Type A2 néven álltak szolgálatba, ezt fej- lesztették tovább 1944-ben a…

    A Type B-3 osztályú hajók külső megjelenésükben rendkívüli módon hasonlóak voltak a B1 és B2 típusokhoz. A több mint 2000 tonnás hajókat eredetileg arra tervezték, hogy a fedélzetükre épített hangárban két hidroplánt szállítsanak. 1945-ben a még meg lévő I-56-t és I-58-t (az I-54-t 1944…

  Az 1941-1942 között befejezett, három egységből álló Type A1 osztály egységeit a Type J3 (Junsen) osztály terveinek átdolgozásával fejlesztették ki, oly módon, hogy a torony első felére helyezték át a repülőgép-hangár nyílását, hogy így kihasználják a hajó mozgását is, amikor indítják a…

  A II. világháború folyamán Type C-1 osztálynak 5 nagyhatótávolságú óceánjáró hajója készült el Sasebo és Kobe hajógyáraiban és állt szolgálatba 1940 és 1941 folyamán. Ezek a modern egységek 25 000 km körüli hatótávolságuk miatt igen alkalmasak voltak járőrfeladatokra a hadszíntér egész…

  A két egységből álló osztályt (I-7 és az I-8), a KD (Kaidai) osztályból fejlesztették ki. Az osztály hajói képesek voltak egy Yokosuka E14Y repülőgép hordozására és indítására, mivel fedélzetükön hangárral és katapulttal is rendelkeztek. A Junsen Type J-3 hosszú- járatú tengeralattjáró-osztály…

  A nyílt tengeri hadviselésre épült Type B1-osztály volt a Császári Japán Haditengerészet tengeralattjáró flottillájának legnagyobb jelentőségű típusa. Az osztály hajói hajtották végre a legfontosabb missziókat, komoly veszteségeket okozva az amerikai és a brit haditengerészetnek. Egyes hajói…

Japán könnyűcirkáló, Sasebóban kezdték el építeni 1922-ben. 1923. március 5-én bocsá- tották vízre és alig négy hónappal később már szolgálatba is állt. 1935-ben átépítették, modernebb és erősebb hajógépeket kapott, miközben megerősítették a páncélzatát is. Részt vett a hadszíntér majdnem minden…

A Kaga eredetileg csatacirkálónak készült, és 1920. november 17-én bocsátották vízre. Az 1922-ben aláírt washingtoni flottaegyezmény értelmében szét kellett volna bontani, de a Japán Császári Haditengerészet úgy döntött, átépíti repülőgép-hordozóvá, egy másik hordozó, az Amagi helyett, amit még a…

Az 1930-as kiegészítő Londoni Flotta-egyezmény a japán haditengerészet repülőgép-hordozó flottájának engedélyezett határát 10 000 tonna vízkiszorítással növelte, 91 000 tonnára. Ennek keretében, a még "hivatalosan" kihasználatlan vízkiszorítási kapacitást is felhasználva tervezték meg a Soryu (Kék…

A Taiho (Óriás Főnix) japán repülőgép-hordozó volt az utolsó csapásmérő egység, melynek építését még Pearl Harbor előtt megrendelték és el is kezdték. Az előzetes tervek alapján igen korszerű páncélozott repülőfedélzetű hajónak épült, azonban a sorozatos tervmódosítások miatt építése igen lassan…